A Mátrai Erőmű kálváriájáról – arról, hogy mi minden gondja van Magyarország utolsó, aktív széntüzelésű erőműjének, illetve, hogy egy brüsszeli dealnek is köszönhetően a kormány sok pénzt kap majd, ha 2025 után már nem "pöfögi tele" a levegőt magyar lignitfüsttel – többször hosszasan írtunk már.
Csak idén júliusban három cikk született: arról, hogy úgy állt le a visontai erőmű, hogy a magyar energiarendszerben senki észre sem vette, hogy miért délibáb a rezsiemelés körüli kormányrendelkezésekbe írt négyblokkos üzemelés visszaállításának ígérete, és hogy miért volna itt az ideje a retrográd "Paks+Mátra" energetikai alapvetés felülvizsgálatának.
Beszédes grafikon
Augusztus végén, amikor a Portfólio.hu megírta, hogy a Mátrai Erőmű kapacitás-feltámasztása jó úton halad, megint csak egy blokk tudott üzemelni, mert előző nap a másik blokk előbb ledadogott, majd le kellett állítani.
Ahogyan a rendszerirányító Mavir Zrt.-nek a magyar energiamix összetételét publikáló adataiból és ábrájából látszik, a Mátrai Erőműben (piros színnel jelölve) egész augusztusban próbálkoztak, de a sáv tetejének cakkossága és a nagy visszaesések azt jelzik inkább, hogy ez nem volt túl sikeres.
(A "lépcsőző" kék a paksi atomerőőművet jelöli, ahol augusztus közepén az üzemanyagcserét és javítást kapó 1-es blokk mellett egy másik egységet is le kellett állítani - az 1-es blokk most is áll, mivel egy hónapot csúszik az újraindítása.)
Az erőmű termelési potenciáját tekintve jelenleg sem jobb a helyzet, mivel - ahogy az alábbi, friss ábrán látszik - ismét csak egy blokkal termel tegnap délután óta. Sőt éppen akkor szabályozták le a másik termelőegységet, amikor 16 óra után elkezd nőni a fogyasztói igény. Pedig akkor nem kevesebbet, hanem éppen többet követelne meg a termelőktől a hálózat.
Más megoldás nem lévén, a Mavir a tegnap estét is jelentős mennyiségű importáramból (lila színnel jelölve) biztosította. Ahogyan az elmúlt bő egy hónapban mindig.
Négy tétel
Mindezeket figyelembe véve meglepő, ami a Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható. Az alig féloldalas jogszabály (1452/2022. (IX. 19.) Korm. határozat) felszólítja az állami tulajdonú MVM-et, hogy fokozza a termelést a tulajdonában lévő Mátrai Erőműben. Továbbá feladatául adja Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, hogy szeptember 30-ig az "érintett miniszterek" bevonásával vizsgálja meg, hogy miként lehet meggyorsítani az ehhez szűkséges beruházásokat.
A kormányhatározat ezen kívül szintén a technológiai miniszter feladatául szabja meg, hogy 2023. júniusig vizsgálja meg, hogy miként lehet a ligniterőmű működési idejét a jelenlegi 2025-ös bezárási dátumról 2029 év végéig kitolni, és ennek végrehajtásához Horváth Pétert, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökét is delegálja.
A négypontos regula első fele megerősíti azt a korábbi értesülésünket, hogy július vége óta, amikor a kormány a rezsiemeléssel együtt bejelentette a visontai erőmű sokadszori, kiemelt pátyolgatásának igényét, Palkovics László minisztériumában mindenki ennek az igénykielégítésén dolgozik. És valószínűleg szeptember 30-ig születik is írásos anyag arról, hogyan lehetne megpróbálni az erőmű leharcolt egységeibe életet lehelni. Az más kérdés, hogy az utóbbi hónapok próbálkozásai – legalábbis a Mavir energiamixének tanúsága szerint – nem igazán meggyőzőek.
Ami a másik két kormányhatározati passzust illeti, egyelőre megy a találgatás, hogy mindezt mennyire kell komolyan venni. Azzal szembeállítva, hogy a miniszter alig egy napja Brüsszelben azzal állt mikrofon elé, hogy "Magyarországon megtalálható minden olyan energiaforrás, például a szél és a geotermia, amely az energetikai átalakítás során lehetővé teszi, hogy függetlenné és zölddé váljunk" - ez a feladat inkább a politikai manőverezések fegyverének látszik. Annál is inkább, mert ezt már korábban is eljátszotta, amikor végül 2021 márciusában csatlakozott Powering Past Coal Alliance-hez (PPCA), és vállalta, hogy a szerkezetátalakítást segítő pénzösszeg ellenében 2025-ig kivonja a szenet a magyar energetikából.
