A pénzintézetek saját bevallása szerint mind a kis- és középvállalkozások (kkv), mind pedig a nagyvállalatok emelkedő hitelvolumennel számolhatnak az év második felében - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, augusztusban publikált hitelezési felméréséből. További jó hír, hogy elmúlt pár év során most először fordul elő, hogy mindkét szektor számára várhatóan könnyebb lesz majd hitelhez jutni - tavaly év közepén például még mindenki a feltételek szigorítására számított. A pénzintézetek véleménye szerint ez ki is használnák a cégek, hiszen akárcsak az idei első negyedévben, a másodikban is úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan nőni fognak a vállalati igények a hiteltermékek iránt.
A pozitív trendet erősíti, hogy 2013 augusztusában a magyarországi vállalatok 145,5 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, ilyenre pedig 2008 közepe óta nem volt példa - mindezzel párhuzamosan egyébként a céges devizahitelek állománya 62,6 milliárd forinttal csökkent. Az MFB Periszkóp készítői szerint az előző hónapoktól markánsan eltérő számok azt mutatják, hogy az MNB növekedési hitelprogramja ösztönzőleg hatott a bankszektor forrásnyújtási hajlandóságára és a hazai kis- és középvállalatok közül egyre többen váltják át devizahiteleiket hazai valutában denominált kölcsönökre. A növekedést az is segítheti, hogy újabb történelmi mélypontra (az 1-5 éves kölcsönök esetében 6,85 százalékra, az ennél hosszabb futamidejű hitelek esetében pedig 6,39 százalékra) zuhantak augusztusban a vállalati forinthitelek átlagos kamatai.
Ugyanakkor éves összehasonlításban Magyarországon, ahogy a régió több országában is visszaesőben van a vállalati hitelállomány: a visszaesés 0 és 10 százalék között szóródik az előző év hasonló időszakához hasonlítva, hazánknál pedig csak a szlovénoknál mértek nagyobb visszaesést.
Az MFB szakértői azt is megvizsgálták, hogy a térségben ki, milyen évesített kamatláb mellett jut minimum 5 éves, nemzetközi valutában nyújtott vállalati hitelhez. Eszerint a magyaroknál drágább hitelhez jutnak a bolgárok és a románok, ám a csehek, a szlovákok és a lengyelek nálunk olcsóbban kapnak kölcsönt. A csökkenés itt is mindenhol észrevehető, a románoknál például 2009-ben a 18 százalékot is elérhette a kamatláb, ez csökkent 10 százalék alá mostanra. (lásd ábránkat)