A magyar cégek 84 százaléka egyelőre nem tervez leállást vagy a kapacitások visszafogását, s szinte ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy náluk létszámleépítés sincs kilátásban – derült ki az Index birtokába jutott felmérésből, amely az aktuális energiahelyzetet taglalja, és a Magyarok a Piacon Klub-tagok körében készült.

Milyen válság? Hol van? Októbert írunk, és még mindig csak beszélünk róla, leghamarabb decemberben vagy jövő januárban jöhet csak el az igazság pillanata

– mondta az Indexnek Essősy Zsombor, aki a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója is egyben.

Esőssy szerint az elmúlt nyolc-tíz év olyan jól sikerült a felelősen gazdálkodó, reális üzleti tervek mentén, fokról fokra építkező termelő-gyártó ipari vállalatoknak, illetve szolgáltató cégeknek, hogy a többség csak az eddig vaskos profit egy részének int búcsút, ezáltal az árbevétel-arányos eredmény csökkenését könyveli el. „Számos cégvezető ma még nem a krízisben gondolkodik, hanem abban, hogy míg mások panaszkodnak, ők mibe fektessék a pénzüket” – mondta.

Nemcsak Budapesten, vagy a fővárosi agglomerációban lát tovább a vállalkozások java a 20 százalékos inflációnál és a 430 forintos eurónál, hanem Debrecenben, Szegeden, Győrben, Kecskeméten is – és a sort még a hazai cégvilág sok vidéki fellegvárával lehetne folytatni. „Az más kérdés, hogy ha valaki túlvállalta magát a konjunktúra idején, és egy termékbevezetés, új üzletág, esetleg exportlehetőség hevületében felvett 800 embert, és most elküld 600-at” – mondta a klub elnöke.

A Magyarok a Piacon Klub-tagok csaknem 60 százalékánál jelenleg a céges költségek 0-5 százalékát teszi ki az energiaköltség,

a többiek nagyjából egyenlő arányban határozták meg ezt a tételt a kiadásaik 5-10, illetve 10-20 százalékában. A jelenlegi inflációs és energiadrágulási trend alapján a válaszadók háromnegyede 5-25 százalék közötti önköltség-emelkedéssel számol, ezen belül az előrejelzésük nagyjából egyenlően oszlik meg az 5-10, a 10-15, a 15-20 és a 20-25 százalék között. Jelzésértékű, hogy mindössze a tizedük jelez előre 25-30 százalékos, míg további egytizedük 40 százalék feletti önköltség-növekedést. 

Bespájzoltak

A papír- vagy üveggyártóknak, illetve a fém- és műanyagipari cégeknek sokkal jobban fáj a gáz- és áramár-emelkedés, mint a többi vállalatnak, hiszen ezek energiaintenzív tevékenységek. A felmérésből azonban az derült ki, hogy a döntő többségük ezekben a szektorban is felkészült a válságra. Akik eddig állami megrendelésekből éltek, azoknak most nehezebb időszak jön, de aki ezelőtt is piaci alapon működött, az bátrabban tekinthet a jövőbe.

A hazai kkv-szektor majd harmada azt vallja: az önköltség-növekedés 10-15 százalékát át tudja hárítani a vevőkre. Hasonló arányban tervezik az 5-10 százalékos áthárítást, miközben bő ötödük gondolja úgy, hogy minimális, 0-5 százalékos arányban tudja csak beépíteni áraiba a megkerülhetetlen pluszköltségeket.

A válaszoló klubtagok csaknem fele tavaly kötötte áramszerződéseit, míg 38 százalékuk idei kontraktus alapján kapja a számlát. Átlagosan 14,5 hónapos időtávra kötöttek szerződést, de rendkívül nagy a szórás, 3 hónaptól egészen 3 éves időtartamig.

Az aktuálisan fizetett villamosenergia-ár terén is nagy szórás figyelhető meg, 18,6 és 361 (!) Ft/kWh között, miközben ötből négyen 100 Ft/kWh alatt veszik jelenleg az áramot, az átlag pedig 78,6.

Ami a gázt illeti, jellemzően szintén tavaly kötött szerződések alapján kapják még a számlákat a hazai cégek, s a megállapodásokat átlagosan 19,2 hónapra kötötték. A felmérés alapján az aktuális gázárakat elemezve 395 Ft/m³ az átlag, de van, aki 1604 forintért jut csak hozzá egy köbméterhez. A jövő évi kilátások azonban a felmérés szerint már kevésbé rózsásak: a 2023-as ajánlatokat górcső alá véve 200 forintos átlagos áramárra számíthatnak a cégek (Ft/kWh), egy köbméter gáz esetében viszont 884 forint a jövő évi középérték. Reális képet fest, hogy mindkét esetben a válaszadók 70 százaléka 12 hónapra tervezi aláírni az új szerződését.

A válaszadók több mint fele szerint az államnak be kell avatkoznia az energiaárak szabályozásába: ők az egytől ötig terjedő skálán az 5-öst jelölték meg.

A Magyarok a Piacon Klub továbbá azt is javasolja a kormánynak, vizsgálják meg a Kurzarbeit bevezetését, illetve véleményük szerint a tőzsdei spekulációt európai szinten ki kellene vezetni az energiakereskedelmi rendszerből.

A klubtagok azt is elvárják a szervezettől, hogy az adjon határozott javaslatot és állásfoglalást a kormányzat felé, miszerint környező „konkurens” országok, azaz elsősorban Románia, Lengyelország napi árai és ársapkája alapján Magyarországon az áram ára ne legyen több mint 80 Ft/kWh, az emelés mértéke 2023-ban is legfeljebb az éves infláció mértékével egyezően történjen, az intézkedés pedig visszamenőleg, 2022. július 1-től legyen érvényes. A megkérdezett cégvezetők közül többen úgy vélekednek: nem kellene megvárni a tömeges bedőlést, mert még a 80 forintos ár is sok vállalkozás számára kigazdálkodhatatlan lesz.