Van, amiben Magyarország is élenjáró, ugyanis hazánkban ment tönkre arányaiban a legkevesebb cég, vállalkozás – a többi között ez is kiderül az Eurostat napokban közzétett adatsorából. Ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyarok vállalkozó szelleme töretlen.
Az Európai Unió statisztikai hivatala friss adatai nyomán nemrég azt közölte, 2023-ban több mint 33 millió vállalkozás működött az EU-ban. Bár abban az évben 3,5 millió új vállalkozás „született”, ezzel együtt 2,8 millió vállalkozás megszűnését regisztrálták az előzetes adatok alapján.
Uniós viszonylatban a vállalkozások alapításának aránya 10,5 százalék, míg a vállalkozások „halálának” aránya 8,5 százalék volt tavalyelőtt.
Az euróövezet csupán annyiban tér el az EU egészétől, hogy a vállalkozások megszűntének aránya 8,4 százalékot tett ki, de az eurózóna cégalapítási rátát nézve ugyanúgy 10,5 százalékot reprezentál.
A legtöbb uniós országra érvényes megállapítás, hogy 2023-ban több vállalat jött létre, mint amennyi megszűnt. Kivételt képezett Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Lengyelország és Szlovákia, ahol a vállalkozások megszűnési aránya magasabb volt, mint a cégszületési arány.
Nem alapítanak túl sok vállalkozást a magyarok, de elenyésző is a céghalál
Ami az EU tagállamainak mezőnyét illeti, a vállalkozások megszűnésének legmagasabb arányát Észtországban (27,5 százalék), Írországban (16,6 százalék) és Bulgáriában (16,5 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb arányra, azaz 2,6 százalékra Magyarországon lettek figyelmesek, utánunk következik Görögország (3,4 százalék) és Hollandia (5,0 százalék) a tagországi sorban.
Az EU-ban tehát Magyarországon maradt talpon a legtöbb vállalkozás az összes aktívhoz mért arányt tekintve 2023 folyamán.
Ez egyébként a sor másik végére kerülő észtekhez képest hozzávetőleg tízszeres differencia, ha százalékosan nézzük.
Az Eurostat adathalmaza azt is megvilágítja, hogy a legmagasabb vállalkozásindítási arányt Litvániában (19,6 százalék), Máltán (17,1 százalék) és Portugáliában (16,8 százalék) mérték. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt e téren Ausztriában (6,2 százalék), Dániában (7,3 százalék) és Olaszországban (7,8 százalék) regisztrálták a tagállamok között.
A vállalkozások létrehozási rátájában Magyarország már nem túl kiemelkedő, sőt, az uniós középmezőnyben foglal helyet, nem sokkal lemaradva mind az EU, mind az euróövezet átlagától.
Érdekesség, hogy a hollandokkal gyakorlatilag egyazon szinten állunk ebben az aspektusban.
Továbbá egy másik olvasatban a V4-ek relatív helyzetét sem árt szemügyre venni. A lengyelek és a szlovákok előznek ugyan a cégalapítási rátában, de a cseheket egy hajszállal lehagyjuk az uniós tagállamokat felvonultató rangsorban. A megszűnt cégek arányát vizsgálva az látszik, hogy a szlovákokra és a lengyelekre is köröket verünk, míg a csehek sokkal jobban állnak, ám így sem fértek be az első tízbe a hazánk által vezetett mezőnyben.
Egyre dinamikusabban növekednek az EU-s vállalkozások
A 2020 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan az Eurostat berkeiben azt is megvizsgálták, hogyan változott a foglalkoztatást tekintve a legdinamikusabban növekvő vállalkozások aránya az öreg kontinensen.
Adathalmazuk szerint a gyorsan növekvő vállalkozások aránya 10,5 százalékra nőtt az előző hároméves időszakhoz (2019–2022) képest, amikor ez még 9,2 százalék volt.
Ez az arány 2023-ban körülbelül 180 ezer gyorsan növekvő vállalkozásnak felelt meg az EU-ban.
Megrázó: rengetegen párologtak el a magyar munkaerőpiacról, nálunk volt a legdrasztikusabb visszaesés az EU-ban
Javult az uniós foglalkoztatottság, miközben eddig Magyarországon volt a legdrámaibb csökkenés az idén. Felvázoljuk, hogyan is alakult a foglalkoztatási ráta az EU-ban, és hogy pillanatnyilag hazánkban miről tanúskodnak a számok. Melyik korosztály állását fenyegetheti a mesterséges intelligencia? Továbbiak >>>Árnyaltabban fest a teljes kép
Meg kell jegyezni, hogy a fentebbiek egy adott mutató két oldalát szemléltetik, ám a téma ennél kicsivel komplexebb. Egy korábbi felmérés arra jutott, hogy noha a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív a magyarok körében, a valós vállalkozási aktivitás jelentősen esett az elmúlt bő egy évben. Ezenfelül idehaza a vállalkozási ötletek a korábban tapasztaltnál kisebb arányban valósulnak meg. A szándékokhoz képest nagy arányban elmaradt a tényleges vállalkozásalapítás, és drámai mértékben nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek nem érték meg a 3 hónapos kort a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) közelmúltbeli kutatása alapján.
Ugyanezen felmérésből derült ki az is, hogy hazai szinten folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint könnyű vállalkozást indítani, 2024-ben ez 43,2 százalék volt. Emellett a korábbi évekhez képest jelentősen, 9,9-ről 6,7 százalékra visszaesett a hazai vállalkozási aktivitás.
Azt is érdemes lehet szem előtt tartani, szintén a GEM állapította meg pár éve azt, hogy a magyarok csupán harmada rendelkezik azzal a tudással, hogy egy vállalkozást elindítson. Az is kiviláglott, hogy a magyar társadalom vállalkozásindításra való felkészültsége európai uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll.
Az OPTEN év elején publikált adatai még kényesebb trendekre engednek következtetni. A már 2024-re érvényes adataik alapján 35 ezernél is több működő társas vállalkozást szüntettek meg, miközben alig 24 ezer újat alapítottak Magyarországon. A cégszámcsökkenés elsődlegesen a feldolgozóipart, az építőipart, a kereskedelem és gépjárműjavítás, valamint az adminisztratív szolgáltatások és az oktatás területét érintette. Az okok mögött oroszlánrészben a magyar gazdaság szerény teljesítménye húzódhat meg, melyhez az uniós pénzek elmaradása, a gyenge kormányzati és vállalati beruházási kedv, továbbá az utóbbi évekhez képest magas kamatkörnyezet is jelentősen hozzájárult.
Talán nem is csoda, hogy az állam a közelmúltban bedobta a vállalkozásoknak is a fix 3 százalékos hitel lehetőségét, megpróbálva nagyobb életet lehelni a kkv-szektorba.