A banki elszámolást követően a volt svájci frankos lakáshitelesek több mint kétharmada jobban járt, mint azok, akik forintban adósodtak el. A maradék egyharmad azok közül az adósok közül kerül ki, akik 2008-ban, a pénzügyi válságot megelőző hónapokban vettek fel frank alapú hitelt, s így már csak hónapokig volt módjuk élvezni az alacsony kamat/erős forintárfolyam jótékony hatását.

Abban, hogy a mérleg nyelve végül mégis a volt devizahitelek felé mozdult, komoly szerepe van az elszámolásnak, amely során egy a Világgazdaság számítási példájában szereplő, induláskor húsz évre felvett, 5 millió forintnak megfelelő svájci frankos hitelből átlagosan 1,2 millió forintot engedtek el. E jóváírás nélkül az elszámolást megelőző, 2014 végi állapot szerint már a 2007-ben svájci frankos hitelt felvevők is rosszabbul járhattak volna, mint a hasonló kondíciók mellett forintban eladósodók.

Kapcsolódó

Azok forintadósoknak, akik azonos időben piaci alapú forinthitelt vettek fel és időközben nem éltek a hitelkiváltás lehetőségével, a forintosítás idején a lakáshitelük költsége (az addig megfizetett hiteltörlesztés és a fennálló tőketartozás összege) átlagosan 12,57 millió forintot tett ki.

Ezzel szemben a frankhiteleseknek az elszámolást követően 10,22 millió forintra rúg a hitelköltségük. Akik éltek a hitelkiváltás lehetőségével, azoknak átlagosan 11,03 millió forintba került a lakáshitelük, amely összességében 800 ezer forinttal több, mint a devizaalapú hitelben eladósodottak elszámolást követő terhe - számolta ki a lap.

A forinthiteleseknél a kamattámogatott lakáshitelek igénylői jobban jártak, ám még az ő átlagos, 11,33 milliós hitelköltségük is meghaladja azt az összeget, amennyit a devizahitelesek költöttek az ötmilliós hitelre az elszámolás figyelembevételével.

További részletek itt.

Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre