Augusztusban tovább nőttek a várólisták, a júliusi 30,2 ezerről 31,5 ezerre emelkedett azoknak a betegeknek a száma, akik hatvan napon túl térd-vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre várnak az állami egészségügyi ellátásban – ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból.

Az állami egészségbiztosító adatai szerint, térdprotézisre 17,5 ezer beteg, csípőprotézisre valamivel több mint 9 ezren, szemműtétre pedig közel ötezer beteg áll sorba a műtők előtt.

Megnéztük részletesen is három leghosszabb elektív (előre tervezett) műtéti ellátásnál, a várólista-adatokat.

Szürkehályog-műtéteknél országosan átlagosan 47 napot kell várni a beavatkozásra. De a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban például 229 napig kell türelmesnek lenni a betegeknek, a NEAK nyár végi adatai szerint.

A térdprotézisre váró betegnél az országos átlagos várakozási idő az elmúlt hat hónapban 269 nap volt. A Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházban a betegeknek az elmúlt fél évben 735 napig kellett türelmesnek lenni. 

Csípőprotézis-műtétre átlagosan az elmúlt hat hónapban 121 nap volt a várakozási idő, de a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Rehabilitációs Klinika, ortopéd sebészeti osztályán 309 napot kellett az elmúlt hat hónapban várni a betegeknek.

Tényleg kritikán aluli a magyar páciensek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése?

Az OECD és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as adatai alapján a  magyar lakosság alacsony várható élettartama nem az egészségügyi ellátórendszernek és a rossz hozzáférésnek tudható be – írta az Indexen közölt véleménycikkében Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem  kancellárja. 

Az ezer lakosra jutó orvosok száma (3,3) alig marad el az OECD átlagtól (3,7), de magasabb Japánnál, Angliánál, és az USA-nál.

Az orvos-beteg találkozások száma nálunk évente 9,5. Az OECD átlag 6, Svédországban 2,3, úgy, hogy a 100 ezer lakosra jutó orvosok száma meghaladja Magyarországét (4,3), mégis a svéd lakosság 74 százaléka elégedett a minőségi ellátáshoz való hozzáféréssel, míg ugyanez az adat nálunk 44 százalék, az OECD átlag 67 százalék – írja Fendler Judit. 

Még mindig magas az átlagos kórházi tartózkodás időtartama Magyarországon, az OECD átlagos 7,7 naphoz képest 9,6 nap, ugyanez az adat az USA-ban 6,5 nap, Svédországban 5,5 nap, ez nyilvánvaló módon drágítja az ellátást. 

Ugyan igen kevés nálunk a 100 ezer lakosra jutó CT/MRI/PET CT eszköz (16, az OECD átlag 48), de az egymillió lakosra jutó vizsgálatszám nálunk 257 évente, ami az OECD átlag (254)  és Svájc, Hollandia, Anglia adatai felett van.

Azt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is elismeri, hogy kevés a képalkotó diagnosztikai eszköz az állami egészségügyben. A Facebookon azt írta, hogy képalkotó vizsgálatok terén Magyarország a várakozási idők tekintetében az európai középmezőnyben van, jó lenne az élmezőnybe tartozni.

Az államtitkár kiemelte, hogy a CT- és MRI-vizsgálatok 7,6 milliárd forintos keretemelése után az ultrahang vizsgálatokra is jelentős összeget csoportosítanak át.

  • 601 millió forintot kap az Országos Kórházi Főigazgatóság új eszközök beszerzésére;
  • 4 milliárd forinttal emelik idén az Egészségbiztosítási Alap kiadásait az ultrahang-vizsgálatok finanszírozására;
  • 2026-ban pedig 16 milliárd forint többletforrást határoztak meg az Egészségbiztosítási Alap számára az elvégzett vizsgálatok kifizetésére;

Egy nemrégiben a Policy Solutions által publikált kutatás adatai szerint a magyarok, az egészségügy legsúlyosabb problémái közé a hosszú várólistákat és az egészségügyi szakemberek hiányát jelölték meg. A hosszú várólisták a megkérdezettek 43 százaléka szerint, a kevés egészségügyi dolgozó 37 százalék szerint, illetve a jó egészségügyi szakemberek hiánya 31 százalék szerint problémát jelent az egészségügyi ellátás során. Számos válaszadó sorolta a legsúlyosabb gondok közé a kórházak rossz fizikai állapotát, az egészségügyi ügyintézés körülményességét, vagyis a rendezetlen betegutakat és az egészségügyi dolgozók túlterheltségét  és a diagnosztikai eszközök hiányát is.