Pánikra egyelőre nincs ok – egy évvel ezelőtt még sokan örültek volna ennek az árfolyamnak, amikor az euró a 415 forintot ostromolta. Az új év eleje óta azonban mondhatni alattomosan csúszik lefelé a forint, és a piac egyre érzékenyebben reagál minden újabb gyanús jelre.
A forint gyengülésének egyik legfontosabb kiváltó oka ezúttal Nagy Márton környezetében keresendő. Január elején vált nyilvánossá, hogy a 2025-ös költségvetés hiánya jóval magasabb lett a korábban kommunikáltnál, miközben az is kiderült: a gazdasági tárca még novemberben is mintegy 700 milliárd forintot tévedett a számításokban. Amit a befektetők azonnal be is áraztak.
A nemzetgazdasági miniszter ezt követően próbálta megmagyarázni, hogy az államadósság finanszírozható, a költségvetési pálya kezelhető, és nincs szó elszabaduló kockázatokról. A piac azonban kicsit kevésnek találta a megnyugtatónak szánt mondatokat.
A piaci idegességet tovább erősítette, hogy a kormány devizakötvény-kibocsátással is fedezi a megnövekedett finanszírozási igényt. Bár ez önmagában nem rendkívüli lépés, a nagyobb hiány és a választási év elején megjelenő devizaforrás-bevonás együttese a befektetők szemében növeli az ország árfolyamkockázatát, ami óvatosságra int a forinttal szemben.
A forint gyengülését felerősítette a nemzetközi környezet is:
erősödött a dollár, a befektetők óvatosabbá váltak, és ilyenkor hagyományosan a feltörekvő piaci devizákon csattan az ostor.
A magyar deviza ebből a szempontból különösen sérülékeny: a külső egyensúly romlása és a költségvetési kilátások körüli bizonytalanság gyorsan megjelenik az árfolyamban.
Közben minden szem az inflációra szegeződik. A kedden érkező adat kulcsfontosságú lehet, mert ebből próbálja a piac kiolvasni, mekkora mozgástere lesz a Magyar Nemzeti Banknak. Ha az árnyomás makacsabbnak bizonyul a vártnál, az fékezheti a kamatcsökkentési várakozásokat, ami átmenetileg támaszt adhat a forintnak.
Ha viszont az infláció gyorsabban esik, a befektetők könnyen arra következtethetnek, hogy jöhetnek a lazább idők – és ezzel együtt az újabb árfolyamgyengülés.
A képletet tovább bonyolítja, hogy három hónap múlva választások lesznek Magyarországon. Ennek közeledtével a piac hagyományosan idegesebb: minden olyan jel, ami költségvetési fegyelmet lazító intézkedésekre, osztogatásra vagy váratlan gazdaságpolitikai fordulatokra utal, azonnal beépül az árfolyamba. Nem véletlen, hogy sok befektető inkább kivár, vagy csökkenti a forintkitettségét, amíg nem lát tisztábban.
„Azonban úgy gondolom, hogy a választások előtti kamatcsökkentés valószínűtlen, a jegybank vigyázni akar majd a forintra, és nem akarja, hogy zuhanjon” – mondta egy budapesti devizakereskedő a Reuters kérdésére.