A legmódosabb magyarok úgy vélik, havi másfél millió forintból még nem tud jól élni egy négytagú család, miközben a legszegényebbek szerint már bő háromszázötvenezer is elégséges lehet – a többi közt ez szűrhető le a Magyar statisztikai évkönyv 2024-ről szóló kiadványából, melyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikált. 

A statisztikai hivatal jövedelmi statisztikái készítésekor az alábbi kérdésekre is kereste a választ:

Ön mit gondol, mennyi pénzre volna szüksége havonta a jó megélhetéshez? És ahhoz, ami már nagyon jó életszínvonalat biztosítana? Mennyire mondaná azt, hogy abból szűkösen, de már ki tudna jönni?

A KSH-adatokban a magyarok vagyoni helyzetét bemutató egyik legérdekesebb számsor azt világítja meg, ki mit érez, mennyi pénzre lenne szüksége.

Kapcsolódó

A magyar társadalmat ötödökre bontva kirajzolódik, hogy az ország legszegényebb ötöde szerint havonta 218 ezer forint kell egy jó, 329 ezer pedig egy nagyon jó megélhetéshez fejenként egy háztartásban. A leggazdagabb egyötöd már úgy gondolja, hogy családtagonként 423 ezer jelentene egy jó életszínvonalat, nagyon jót pedig 641 ezer forint. 

A minimumszint, ami mellett nagyon szűkösen már épphogy meg lehetne élni, az anyagilag legszerényebben élők szerint családtagonként havi 89 ezer forint, míg a leggazdagabbak szerint 173 ezer lenne.

Egyrészt pozitív, hogy az ország csupán 1 százaléka csúszott meg lakástörlesztéssel vagy lakbérrel, azonban a magyarok közel 29 százaléka nem tudja megengedni magának, hogy egy váratlan nagyobb kiadást kifizessen – ez pedig már a középosztálybelieket is vastagon érinti. Érdekes, hogy a közüzemi díjakkal csúszott meg jóval több olyan háztartás, ahol gyerekek is élnek.

Meglepőnek hathat az a felismerés, hogy az összes társadalmi réteg közül 

az ország legszegényebb 20 százaléka mondhatja el magáról azt, hogy körükben élnek a legtöbben tehermentes saját tulajdonú ingatlanban. Igaz, itt jellemzően vidéki Kádár-kockákról, illetőleg a városokban lévő panellakásokról van szó, melyek nem a legkorszerűbb állapotnak örvendenek.

A Hvg.hu szerint érdekes, hogy épp a leggazdagabbak közül bérlik a legtöbben azt az ingatlant, ahol élnek.

Arra is kitér a összeállítás, hogy a családtámogatások több típusa is elvesztette értékét, inflációval korrigálva ugyanis a 2008 óta érintetlenül hagyott családi pótlék reálértéken ma már feleannyit ér, mint 2010-ben.

Az is látszik, hogy a nyugdíjba vonulás sokaknak jelenthet szegénységi kockázatot. Az országban 1 millió 71 ezer olyan időst találni, akinek a nyugdíja nem éri el a 200 ezer forintot, további 700 ezer idős magyar pedig 200 és 300 ezer forint alatti nyugdíjat kap.

A legrosszabbul az idősek közül az a 182 ezer ember él, akiknek a 100 ezer forintos szintet sem üti meg a nyugdíja havi szinten.

Emellett 77 ezren mondhatják el magukról, hogy 500 ezres nyugdíjra jogosultak.

Nemcsak a nyugdíjasokat tépázza az infláció, de ők érzik a bőrükön leginkább?

Mérlegre tesszük, hányadán is áll az infláció a mindennapi élet bizonyos termékkörei szerint, és hogyan alakult a nyugdíjas kosár drágulása. A magyarok vásárlóereje nem követte le az árszínvonal hazai szárnyalását. Grafikonokon érzékeltetjük az ártrendeket. Részletek >>>