Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kedden fontos részletek derülnek ki a magyar gazdaság állapotáról: a Központi Statisztikai Hivatal június 2-án teszi közzé a 2026 első negyedévére vonatkozó részletes GDP-adatokat. Az első becslés alapján a magyar gazdaság teljesítménye éves összevetésben 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal nőtt.
A részletes KSH-adatokból az is látszani fog, hogy a növekedés mennyire volt széles bázisú. Az előzetes közlés alapján elsősorban a szolgáltatások járultak hozzá a bővüléshez, és az ipar teljesítménye is pozitív hatással volt a GDP-re. A kérdés most az, hogy a fogyasztás, a beruházások, az export, illetve az ágazati teljesítmények közül melyik mekkora szerepet játszott a javulásban. Ez azért sem mindegy, mert más üzenete van annak, ha a növekedést főként a belső kereslet vagy a szolgáltatások tartják fenn, és más, ha az ipar és az export is érdemben magához tér.
Az előzetes adatok alapján a magyar gazdaság egyébként európai összevetésben is jól teljesített az év elején. Az Eurostat május közepi gyorsbecslése szerint az Európai Unió GDP-je az első negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 1,0 százalékos volt a bővülés. Ehhez képest a magyar 0,8 százalékos negyedéves növekedés kiugrónak számított: az akkor rendelkezésre álló adatok alapján csak Finnország (0,9 százalékos bővüléssel) előzte meg Magyarországot, azóta azonban Izland (3,7 százalék) és Észtország (1,1) is előzött.
A magyar GDP alakulása
szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok (előző negyedév=100,0%)
| None | GDP | None |
|---|---|---|
| 2021 Q1 | 101,3 | None |
| 2021 Q2 | 102,2 | None |
| 2021 Q3 | 101,2 | None |
| 2021 Q4 | 102,5 | None |
| 2022 Q1 | 101,2 | None |
| 2022 Q2 | 100,9 | None |
| 2022 Q3 | 98,9 | None |
| 2022 Q4 | 99,1 | None |
| 2023 Q1 | 99,6 | None |
| 2023 Q2 | 100,1 | None |
| 2023 Q3 | 101,4 | None |
| 2023 Q4 | 100 | None |
| 2024 Q1 | 100,2 | None |
| 2024 Q2 | 99,9 | None |
| 2024 Q3 | 99,7 | None |
| 2024 Q4 | 100,3 | None |
| 2025 Q1 | 99,8 | None |
| 2025 Q2 | 100,6 | None |
| 2025 Q3 | 100,1 | None |
| 2025 Q4 | 100,2 | None |
| 2026 Q1 | 100,8 | None |
A kedvezőbb GDP-adat ugyanakkor önmagában nem oldotta fel Magyarországról a hitelminősítői kockázatokat. Péntek este az S&P Global Ratings változatlanul hagyta Magyarország „BBB-/A-3” államadós-besorolását, a kilátás azonban továbbra is negatív maradt. Ez azért különösen fontos, mert az S&P-nél a „BBB mínusz” már a befektetésre ajánlott kategória alsó széle – innen egy esetleges leminősítés a spekulatív, köznyelvben bóvlinak nevezett kategóriába vinné a magyar besorolást. Hasonló besorolással tartja nyilván Magyarországot a Moody’s is, mely egy héttel korábban jelentett: hitelminősítői lépés ugyan nem volt, de friss felülvizsgálatában a Moody’s rontotta a magyar növekedési pályára vonatkozó előrejelzését, így már 2 százalékos bővülést sem várnak a magyar gazdaságtól az idén.
Az S&P pénteki értékelésének középpontjában továbbra is a költségvetés állt – a hitelminősítő szerint a magas hiány, az államadósság, valamint az emelkedett kamatkiadások szűkítik a gazdaságpolitikai mozgásteret. A cég 2026-ra 1,6 százalékos, 2027-re 2,4 százalékos magyar GDP-növekedést vár, vagyis az idei évre vonatkozó előrejelzése nagyjából összhangban van az első negyedéves élénküléssel, de nem számol látványos áttöréssel.
Az S&P szerint a magyar kormánynak továbbra is jelentős mozgástere van arra, hogy törvényhozási eszközökkel alakítsa a költségvetési, beruházási, gazdasági, igazságszolgáltatási, közbeszerzési és szociálpolitikai területeket.
A negatív kilátás ugyanakkor azt jelzi, hogy a hitelminősítő továbbra is kockázatokat lát a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitása körül.
A hitelminősítő szerint Magyarország kis, nyitott gazdaságként sokat nyerhetne abból, ha javulna az EU-val való szakpolitikai együttműködés és koordináció. Ez kedvezően hathatna a fizetésimérleg-pozícióra, a növekedésre és a költségvetési teljesítményre is.
Az S&P arra számít, hogy a magyar államháztartási hiány idén a GDP 6,75 százalékára ugorhat, elsősorban a választások előtti költekezés miatt. A hitelminősítő szerint ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéz lehet, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros tartós lezárása miatt magas szinten maradnak az olaj- és gázárak. A cég ugyanakkor 2027-re már javulást várhat a költségvetésben, részben a nagy állami kiadási szerződések felülvizsgálata, az élsportra és kormányzati kommunikációra fordított pénzek visszafogása, a vagyonadó, valamint a progresszívebb jövedelemadózás miatt.
Az S&P szerint az ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetése is mérsékelheti a költségvetési kockázatokat, és kiszámíthatóbb, beruházásbarátabb környezetet teremthet, ami a 2030-as euróbevezetési célhoz is közelebb viheti Magyarországot.
A következő „vizsga” már pénteken érkezik: a tőzsdezárásokat követően a Fitch Ratings vizsgálja felül Magyarország államadós-besorolását. Legutóbb, tavaly decemberben a Fitch nem rontotta Magyarország besorolását, maradt a BBB, vagyis befektetésre ajánlott kategória, viszont a kilátást stabilról negatívra módosította. Ez azt jelenti, hogy a Fitch egyelőre nem lépett leminősítéssel, de jelezte, hogy romlott a hitelprofil megítélése, és a következő felülvizsgálatoknál nőtt a leminősítés kockázata.
A negatív kilátást főként a magas költségvetési hiánnyal, a választások előtti költekezéssel, a gyenge növekedéssel és az emelkedő államadósság-pályával indokolták. A Fitch akkor arra számított, hogy a hiány 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék felett maradhat, az államadósság pedig 2027-re a GDP 74,6 százalékára emelkedhet. A cég áprilisban külön elemzésben is jelezte: az új magyar kormány lassú növekedéssel, magas hiánnyal és nehéz költségvetési örökséggel szembesül, miközben az EU-val javuló kapcsolatok enyhíthetik a kockázatokat.
A Fitch pénteki felülvizsgálatával az első hitelminősítői körön túl is leszünk, az őszi kör pedig november 20-án a Moody’s, november 27-én az S&P, december 4-én pedig a Fitch döntésével zárul.