A legfrissebb adatok szerint az 5-6 éves magyar gyerekek dmft-indexének értéke 3,5. Ez azt jelenti, hogy egy óvodáskorú gyerek 20 tejfogából átlagosan 3-4 fog valamennyire károsodott, például már betömték, kihúzták vagy kezeletlenül szuvas maradt. Ezzel az adattal Magyarország az Európai Unió országai között a sereghajtók közé tartozik – derül ki a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaság-Tudományi Intézetének egy friss tanulmányából.

Még nagyobb problémát jelent, hogy ez az érték 25 év távlatában rendkívül stabilnak látszik: ebben az időszakban hat országosan reprezentatív gyermekfogászati adatfelvételre került sor, és közöttük egyikben sem mértek háromnál alacsonyabb értéket.

Kép:

KRTK-KTI Műhelytanulmány

Némi fejlődés egyedül az ép fogú gyermekek részarányában következett be, amely az 1991. évi 30 százalékról 2016-ra 44 százalékra emelkedett. Mint írják: a jobb társadalmi helyzetű gyerekek fogainak állapota az elmúlt két évtizedben úgy javult, hogy közben a rosszabb helyzetűeké változatlan maradt.

Kitérnek arra is, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek állnak fent mind a fogak állapota, mind a fogorvosi látogatások, mind pedig az egészségmagatartások tekintetében, és mindezek kiegészülnek a közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó szakadékszerű társadalmi különbségekkel. A kisgyermekkori különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek. 

2016 és 2019 közötti a legalacsonyabb jövedelmi negyedbe tartozó, szegény 2-3 éves gyerekek 20 százalékának, a 4-6 éves gyerekek közel 30 százalékának volt legalább egy szuvas foga.

A szegény családok iskoláskor alatti gyerekeit – noha a gyerekek ellátása ingyenes – rendkívül kis arányban látja fogorvos:

  • a 2-3 éves szegény gyerekek 10 százaléka,
  • a 4-6 éves szegény gyerekek kevesebb mint 40 százaléka találkozott a 2016 és 2019 közötti időszakban egy átlagos évében fogorvossal.

Felhívják a figyelmet a tanulmány készítői arra is, hogy már az óvodába járó 4-6 éves gyerekeknél a szűrővizsgálatokon való részvételben nagyon nagy egyenlőtlenségeket vannak.

Amíg a legmagasabb jövedelmű negyedbe tartozók gyermekeinek a 60 százaléka jár szűrővizsgálatra, addig a legalacsonyabb jövedelmű negyedbe tartozók gyerekeinek mindössze 37 százaléka vett részt egy évben fogászati szűrővizsgálaton.

A szegény gyerekek 95 százaléka nem jut fogorvoshoz

A legszegényebb jövedelmi negyedbe tartozó kisgyerekek körében aggasztóan magas a kezeletlen szuvasodások aránya. A kutatók szerint a szuvas foggal rendelkező 2-3 éves szegény gyerekek 95 százaléka, a szuvas fogú 4-6 éves szegény gyerekek háromnegyede nem jut fogorvosi ellátáshoz.

A legszembetűnőbb hiányosságok az iskolafogászati rendszer működésében tapasztalhatók. Az ellátatlanság okai között sokféle tényező játszik szerepet: az alulfinanszírozottságtól kezdve, a szabályozás joghézagain át az elszámoltathatóság hiányáig - írják a tanulmány készítői.

A fogszabályozás anomáliái

A fogszabályozás területén is azt tapasztalták, hogy a legjobb anyagi körülmények között élő gyerekek négyszer-ötször nagyobb eséllyel kapnak fogszabályozót Magyarországon a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás keretében, mint a legrosszabb anyagi helyzetben levő családok gyermekei.

A kutatók szerint évente körülbelül évi 3 milliárd forint többletráfordítással javítani lehetne a társadalmi egyenlőtlenségeken.

Megoldás lehetne például az, ha az állam a legrosszabbul ellátott járásokban a kizárólag magánszférában praktizáló fogszabályozó szakorvosoknak jelentősebb kiegészítő támogatást adnának, ha privát betegkörük ellátása mellett részt vállalnának a közfinanszírozott gyerekellátásban is.

A fogszabályozás hosszú időt igénybe vevő folyamat, fél évtől akár két évig is eltarthat. Bár 18 év alatt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza az ellátást, a felhasznált eszközök azonban részben térítéskötelesek: 80 százalékát a társadalombiztosítás fedezi, 20 százalékát pedig a szülőknek kell megtéríteni.

A finanszírozott eszközlistán van 20-50 ezer forint között a kivehető készülék és a 70-100 ezer forintba kerülő rögzített készülék is, ezeket az árakat egy-egy állkapocsra kell fizetni.

Van, ahol tíz évet kell várni

A NEAK-ellátás keretében működő fogszabályozó tevékenység alulfinanszírozott, a kapacitások a kereslethez képest rendkívül korlátozottak: van úgy, hogy egy-két évig tartó várakozás után lehet a kezelésekhez hozzájutni.

Pest megyében egy és két év közötti a várakozás idő. A legnagyobb gond a Dunántúlon érződik, ahol a két szélsőértéket Somogy és Győr-Moson-Sopron adja. Somogyban egyes rendelésekre rögtön be lehet jutni, Sopronban viszont tíz évet kell várni - írta a Valaszonline.hu.

Problémát jelent, ha a gyerek fogazata elhanyagolt vagy szuvasodott; fogszabályozást csak megfelelően tisztán tartott és szuvasodásmentes fogazaton lehet elvégezni. További korlátozó tényező, hogy az eszközök önrészét a kezelés megkezdése előtt előre ki kell fizetni ami a szegényebb családok egy részét visszatarthatja a kezelésektől - írják a tanulmányban.

Egyes adatok szerint 2021-ben 602 fogszabályozó orvos szerepelt a működési nyilvántartásban, a közfinanszírozott szakellátásban pedig 184 fogszabályozó rendelő volt, ahol 150 fogorvos dolgozott.