Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatása szerint jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta.

Ez azt jelenti, hogy majdnem a válaszadók fele – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges havi nettó 250 ezer forintot.

A válaszadók további 24 százaléka arról számolt be, hogy nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta, így a magyarok közel háromnegyedének (74 százalék) a jövedelme nem éri el az átlagosnak gondolt életvitelhez szükséges szintet, a havi nettó 350 ezer forintot. A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 000 forint felett keres. 

A megkérdezettek szerint a gondtalannak vélt élethez havi nettó 600 ezer forintra van szüksége egy átlagos magyarnak.

A kutatás szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével. További 45 százalékának ugyan problémát jelentene egy ekkora kiadás, azonban meg tudná oldani saját erőből. 

A magyar társadalom nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A megkérdezettek 6 százalékának azonban egyáltalán nem, 29 százalékának pedig néha nem lesz rá lehetősége, hogy melegen tartsa az otthonát.

A kutatás szerint a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal korábban. A megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, szeptemberhez képest azonban 5 százalékkal bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak (12 százalék). Ezzel szemben a háztartások nagyjából ötöde (19 százalék) számol bevételcsökkenéssel.