A hitelminősítő péntek este nem adott ki külön közleményt sem, csak jelezte, hogy megvolt a felülvizsgálat, de sem az adósosztályzaton, sem annak kilátásán nem változtatott.

Az S&P megerősítette Magyarország „BBB-” adósbesorolását, és változatlanul negatív kilátást tart érvényben – tehát nem kerültünk bóvliba, de a figyelmeztető jelzés megmaradt.

Ez önmagában nem volt meglepetés, a hazai elemzők is arról nyilatkoztak a napokban, hogy kicsi most az esélye egy osztályzatrontásnak – elég csak arra gondolni, hogy a szomszédos Románia is megúszta, holott náluk tényleg szinte romokban van a költségvetés, amelynek idei hiánya a GDP 8-8,5 százalékára rúghat.

Londonig ment a miniszter

A kormány egyébként nem bízta a véletlenre: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis személyesen utazott Londonba, hogy a hitelminősítő képviselőivel tárgyaljon és elkerülje a kedvezőtlen döntést – írta még a péntek esti döntés előtt az Index.

A lapnak nyilatkozó Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője sem várt leminősítést. Szerinte egy ilyen lépésnek most különösen nagy súlya lett volna, hiszen nem egy apró korrekcióról, hanem 

a befektetésre ajánlott és a bóvli kategória közötti határ átlépéséről lenne szó. 

„Ha valakit az egyik A-kategóriából a másikba tesznek, annak nincs komoly következménye, de a bóvli kategóriába kerülés már valóban megrázhatja a piacot” – mondta az Indexnek. A szakértő szerint ehhez komoly indok kellene, márpedig Magyarország esetében most nincs ilyen „triggerpont”.

Virovácz emlékeztetett: 2010 után a különadók, a bankadó és az unortodox gazdaságpolitika miatt valóban indokolt volt a bóvliba sorolás, de azóta a rendszer stabilizálódott, és a befektetésre ajánlott státusz visszaépült. Ezért most egy esetleges leminősítés „nemcsak pénzügyi, hanem politikai teher” is lenne a kormánynak a választások közeledtével. Az elemző hozzátette: a Moody’s esetében nagyobb az esély egy negatív döntésre, mivel ők eddig lassabban reagáltak a ciklusban, és még lenne mozgásterük egy fokozatnyi rontásra, ami azonban továbbra is a befektetésre ajánlott sávban tartaná Magyarországot.

Mi történt idén eddig? Mi jön még 2025-ben?

2025-ben eddig mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s, és a Fitch Ratings – legalább egyszer már felülvizsgálta Magyarország államadós-besorolását.
Mindhárom ügynökség megerősítette a befektetésre ajánlott kategóriát, de a fiskális kockázatok és a külső sérülékenységek miatt a hangulat óvatosabbá vált.

  • Standard & Poor’s

Az S&P fél évvel ezelőtt nem nyúlt a BBB- adósbesoroláshoz, de a kilátást stabilról negatívra rontotta. Indoklása szerint nőttek a fiskális kockázatok, a költségvetési hiány pedig tartósan 4 százalék felett maradhat. A hitelminősítő szerint a kormányzati kiadások és a gyenge növekedés tovább rontják az adósságpályát. Kiemelték a külső egyensúly javulását, de jelezték azt is, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és az uniós források akadozása korlátozza a bizalmat.

  • Moody’s Investors Service

A Moody’s május végén megerősítette Magyarország Baa2 besorolását, változatlanul negatív kilátással. A cég értékelése szerint a költségvetési fegyelem gyenge, a hiánycsökkentés és az adósságmérséklés lassabban halad a vártnál. A politikai környezet és az EU-val való viszony továbbra is kockázatot jelent a befektetői megítélésre. Ugyanakkor a hitelminősítő elismerte, hogy az infláció gyorsan mérséklődött, a külső finanszírozási helyzet pedig stabilizálódott.

  • Fitch Ratings

A Fitch június elején megerősítette Magyarország BBB besorolását, stabil kilátással. Indoklása szerint a magyar gazdaság fokozatosan kilábal a 2023–2024-es visszaesésből, de a költségvetési konszolidáció továbbra is kulcskérdés. Pozitívan értékelték az uniós források újraindulását és az energiaárak csökkenését, amelyek javították a külső egyensúlyt. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a magas államadósság és a strukturális hiány korlátozza a minősítés javításának esélyét.

Összességében tehát

Magyarország mindenütt a befektetésre ajánlott sáv alján maradt, de a hangulat óvatosan negatív. 

Az ügynökségek közös megállapításai:

  • a költségvetési hiány és az államadósság továbbra is a legnagyobb kockázat;
  • a gyenge kiszámíthatóságú gazdaságpolitika és az EU-s pénzek bizonytalansága szintén rontja a bizalmat;
  • pozitívumként mindegyik kiemelte az infláció csökkenését, a folyó fizetési mérleg javulását és az exportteljesítményt.

Az S&P ezzel az idei évre „végzett” Magyarországgal, legközelebb a Moody’s jön november 28-án, majd a Fitch zárja az idei felülvizsgálatokat december 5-én.