Meglehetősen összetett művelet a nyugdíjszámítás, és a sok egyéni tényező miatt felmerül a kérdés: a leendő nyugdíj a fizetés hány százaléka lesz és melyik fizetésé?
Az alapszabály úgy szól, hogy öregségi nyugdíjat 65. életéve betöltésekor bárki kérhet, de természetesen rendelkeznie kell elegendő szolgálati idővel. A Nők 40-nél más szabályok érvényesülnek, mivel ennek épp az a lényege, hogy a feltételek teljesülése esetén az érintett hölgyek a 65. születésnapjuknál korábban nyugdíjba mehetnek.
De a két legfontosabb faktor a számításhoz:
- a szolgálati idő és
- a nettó életpálya-átlagkereset.
Szolgálati időnek számít, ami alatt igazoltan megfizették utánunk a törvény által előírt nyugdíjjárulékot. A nettó életpálya-átlagkereset a nyugdíj összegének kiszámításához használt alap, amely az 1988. január 1. óta szerzett, járulékkal fedezett jövedelmek nettósított és a nyugdíjazás évére felértékelt (valorizált) havi átlagát jelenti. Tehát kiszámolják, hogy a 20-30 évvel ezelőtti fizetés most mennyit érne – ám itt közbeszól egy jókora félreértés.
Valójában nem a legutolsó kézhez kapott fizetésünkből számolják ki a nyugdíjunk összegét, hanem az 1988 óta szerzett összes fizetésünket arányosítva állapítják azt meg.
A hóvége.hu szerint az is olykor tévedés tárgya, hogy a szolgálati idő egyenlő pusztán a ledolgozott évek számával. A Magyar Államkincstár megfogalmazása szerint az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – például alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez.
Emellett az is meghatározó, hogy mekkora az időtartama egyes pénzellátások folyósításának, avagy az ápolási díjtól a táppénzen és a rehabilitációs ellátáson át a gyermekgondozást segítő ellátásig.
Nyilvánvalóan a szolgálati idő hosszától függ, hogy a kiszámított életpálya-átlagkereset hány százalékát kapjuk meg induló nyugdíjként.
Konkrét példával illusztrálva kifejtették: 40 évnyi elismert szolgálati idő után a nettó életpálya-átlagkereset 80 százaléka jár ellátásként. Bár az egyéni életutak nagyon eltérőek, a valós átlagok azt mutatják, hogy ma Magyarországon a nyugdíjba vonulók az utolsó nettó fizetésük csupán 60-70 százalékát kapják kézhez.