Orbán Viktor miniszterelnök az Economxnak adott exkluzív interjújában a magyar makrogazdasági adatokra kitérve arról beszélt, hogy hosszú távon fenntarthatatlan, ha nem indulnak be hazánkban a beruházások. 

Sőt, a kormányfő azt is leszögezte,

öngyilkos politikának tartja, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését.

Többek között arra reflektálva, hogy nem látja további áfacsökkentés lehetőségét. 

Az interjúnkban arra is rávilágított, hogy a fogyasztás államháztartásra gyakorolt hatásáról vita zajlik a kormányzaton belül, ugyanakkor Orbán Viktor értékelése szerint a magyar gazdaságot technológiára, beruházásra, fejlesztésre és munkára kell építeni.

Az államháztartás ide előirányzott bevétele 38,7 ezer milliárd forint, amelyből 10,9 ezer milliárd forintot a kormányzat fogyasztáshoz kapcsolt adókból tervez megvalósítani. Ez több mint 28 százalékot jelent. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból az is kiderül, hogy 2023-ban döntött úgy a gazdasági kormányzat, hogy nagyobb szerepet szán a fogyasztásnak. Abban az évben lépte át először a tervezet a 10 milliárd forintos lélektani határt.

Azonban ahogy tavaly előtt, úgy tavaly is a vége komoly hiány lett: 2023-ban 1133,1, 2024-ben pedig 1107,4 milliárd forinttal maradt el a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevétel az elvárt szinttől. 

Idén augusztusban az előirányzat 64,3 százalékát teljesítettük, tavaly ilyenkor még csak 58,2 százaléknál tartottunk a fogyasztáshoz kapcsolt adónemek tekintetében. 

További optimizmusra adhat okot, hogy komoly bővülést tapasztalni a kiskereskedelmi adatokban is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint augusztusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,2 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal haladta meg az előző havit. Sőt, a január–augusztusi időszak forgalma is 2,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakáét.

Orbán Viktor miniszterelnök az Economx stúdiójában
Orbán Viktor miniszterelnök az Economx stúdiójában
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Itt lép képbe az áfa, és emiatt sem láthatja az áfamentesség kibővítésének az esélyét a magyar miniszterelnök.

Ha csak a legutóbbi teljes évet nézzük, akkor 2024-ben a 9933,9 milliárd forintnyi realizált fogyasztáshoz kötött adóból 7376,2 milliárd származott áfából. S érdekességképpen áfábevételből nagyobb volt a hiány (1197,8), mint amit a fogyasztáshoz kapcsolt adók mérlege mutatott. 

Táblázatunkból az is kiderül, hogy az elmúlt két és fél évben havi szinten nem tudott tartósan kiemelkedni az áfából származó államháztartási bevétel: a januári és februári két szélsőséges adaton kívül nagyságrendileg ugyanazokat a számokat hozzuk. 

Az NGM az Orbán Viktor-interjú után egyébként megerősítette, mától a Széchenyi Kártya Program (SZKP) összes konstrukciója — tehát a likviditási és a beruházási hitelek is — 3 százalékos fix kamattal érhetők el. A SZKP MAX+ hiteleinek célja a hazai vállalkozások pénzügyi stabilitásának és versenyképességének erősítése. A konstrukciók a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a KAVOSZ Zrt., a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a kereskedelmi bankok közreműködésével érhetők el az ország teljes területén.

A minisztérium szerint a vállalkozások a program keretében hét finanszírozási forma közül választhatják ki az igényeikhez leginkább illőt. A likviditási típusú konstrukciók közé tartozik a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, valamint a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+. Ezek a hitelek szabad felhasználásúak, így a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, mire fordítják az így biztosított forrást. Mindhárom konstrukció esetében a kamat fix 3 százalékra csökkent október 6-tól, az igényelhető összeg pedig 1 és 250 millió forint között mozog.

A program értelmében a Széchenyi Mikrohitel MAX+ konstrukció a korábbinál kedvezőbb feltételekkel, megemelt, akár 150 millió forintos maximális hitelösszeggel segíti az 50 fő alatti vállalkozásokat. A további beruházási célú finanszírozások körében a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+, valamint az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ biztosít lehetőséget fejlesztések megvalósítására, 1 és 500 millió forint közötti összegben, 2025 februárjától szintén 3 százalékos fix kamat mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök az Economx stúdiójában
Orbán Viktor miniszterelnök az Economx stúdiójában
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár szerint a program minden termékénél vállalkozásonként 150 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre, amely biztosítja, hogy a vállalkozások mérettől és ágazattól függetlenül megfelelő mértékű támogatást vehessenek igénybe. A 3 százalékos fix kamatozású hitelek stabil forráskerete tovább erősíti a magyar vállalkozások biztonságát. A Kormány üzenete világos: a hazai vállalkozások mindennapi működésük finanszírozása során, a növekedés és a fejlesztések időszakában egyaránt számíthatnak ránk.

A konstrukciók a működési stabilitás megőrzése mellett ösztönzik a fejlesztéseket, a beruházásokat és a munkahelyteremtést. A kormány célja, hogy a kedvezményes fix 3 százalékos kamatozású hitelekkel tovább erősítse a magyar vállalkozások pénzügyi rugalmasságát, elősegítse a hazai vállalkozói szféra hosszú távú fejlődését és támogassa a gazdasági növekedést - fogalmazott az államtitkár. 

Kapcsolódó