Megosztott a hazai közvélemény a technológiai trendek megítélésében: bár vannak fenntartások, az életminőség javulását a többség hosszú távon az innovációktól, különösen a technológiai és tudományos fejlesztésektől várja.

A magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak, ez derül ki a Richter és a Bosch közös kutatásából. 

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51 százalék), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48 százalék). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64 százalék) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39 százalék).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a Bosch és a Richter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59 százalék), a biztonsági és hadiipar (58 százalék), valamint az ipari automatizálás (53 százalék) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná.

Kapcsolódó

A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81 százalék), a klímavédelem (80 százalék) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77 százalék).

Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

Az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást 

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48 százalék) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40 százalék) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előre mutatónak a városi mikromobilitás (32 százalék) és a közösségi közlekedés (31 százalék) fejlesztését, de a logisztika (32 százalék) és a közlekedési infrastruktúra (30 százalék) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. 

Jönnek az okosvárosok

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak: megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett. 

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit és sokan élnének olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40 százaléka elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza, de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának és biztonságának fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14 százalék, a közérthetőséget 12 százalék sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége. Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt. 

A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra

 – mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak, de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve. A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek, a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését, az új hatásmechanizmusú terápiákat és a génszerkesztésre épülő innovációkat tekinti.