Ha az átlagszámítási időszak napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.

Kapcsolódó

Ez azt jelenti, ha valakinek az 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nincs keresete, akkor a nyugdíjszámításnál kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét. Ilyen esetben 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.

Így például ha valaki 2022. augusztus 21-i kezdőnappal kéri megállapítani a nyugdíját, akkor 1988. január 1-jétől az átlagszámítási időszak hossza 12 651 nap. Ha ennek a felére, azaz legalább 6326 napra ebben az időszakban nem szerzett járulékalapot képező keresetet, hanem például 6283 ilyen napja volt csak, akkor a hiányzó 43 napot 1987. december 31-étől visszafelé "lépegetve" kell összeszedni.

Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.

Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor a hiányzó naptári napokra az aktuális minimálbért veszik figyelembe, majd ezen összeg alapján számítják ki az adott évben szerzett nettó kereset összegét.