Nyílt levélben fordult Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, a Magyar Orvosi Kamara elnöke Álmos Péter amiatt, mert egy salátatörvény kiegészítő paragrafusában köteleznék a háziorvosokat és a házi gyermekorvosokat az ügyeleti ellátásra, még akkor is, ha nincs aláírt megállapodásuk az Országos Mentőszolgálattal. A kamara elnöke azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt.
Az ügy előzménye, hogy múlt héten döntött a Kúria arról, hogy nem kényszeríthetik a háziorvosokat egyoldalúan meghatározott ügyeleti szerződések aláírására. A bíróság Magyar Orvosi Kamara (MOK) által támogatott pertársaság javára döntött. A kamara 205 orvos érdekeit képviselte a perben.
A kamara azért fordult bírósághoz, mert az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága azt az álláspontot képviselte – kormányhivatali határozatokkal pénzbüntetést kilátásba helyezve – , hogy egyoldalúan, önkényesen meghatározhatja annak a szerződésnek a tartalmát, amely alapján a háziorvos az ügyeleti feladatot ellátja.
A bírósági döntés alapján nem kényszeríthető a háziorvosra az általa el nem fogadott szerződés, arról a feleknek kell megállapodniuk, mint minden szerződés esetén Magyarországon. A Kúria döntése leszögezi azt is, hogy szerződés nélkül a háziorvosok nem ügyelhetnek, ebben is igazat adva a MOK által képviselt álláspontnak.
A kamara az MTI-nek múlt héten eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet arra is, hogy sajnálatos módon a Kúria döntésével ellentétesen az OMSZ budapesti regionális igazgatója azt írta az orvos kollégáknak, hogy szerződés nélkül is kötelesek ügyeletet vállalni, és szerződés hiányában is beosztják a kollégáinkat ügyelni. A kamara felszólítja az Országos Mentőszolgálatot és a kormányhivatalokat, hogy a hatályos bírósági ítéleteket tartsák tiszteletben, és legyenek partnerek abban, hogy a kollégáink elfogadható tartalmú szerződéseket kössenek.
Elnök úr, ne írja alá!
Álmos Péter, a MOK elnöke a köztársasági elnöknek címzett levelében azt írta: hogy ne írja alá azt a 2025. június 17-én elfogadott törvényjavaslatot – Magyarország versenyképességének javítása érdekében elfogadott törvényjavaslat – ami számos az egészségügyi ágazatot közvetlenül érintő lényegi változtatást tartalmaz.
Többek között azért sem, mert azt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés. Álmos Péter kitért arra is, hogy a hatályos jogalkotásról szóló törvény értelmében a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervezetek véleményezési jogukkal élhessenek. A kamara a mai napig nem kapta meg véleményezésre a javaslat eredeti szövegét. Ugyanakkor az eredeti, 2025. május 13-án benyújtott javaslat sem az ügyeleti ellátás, sem pedig az egységes kórházi beléptetőrendszerre vonatkozó módosításokat nem tartalmazta: azok csak 2025. június 5-én kerültek benyújtásra túlterjeszkedő módosító javaslatként – tette hozzá Álmos Péter.
Egészségügyi szakmai körökben mind a beléptetőrendszer, mind pedig az ügyeleti ellátás komoly társadalmi ellenállást váltott ki, amelyek ellene szakmai szervezetek és szakszervezetek közösen fellépve tiltakoztak, erről itt olvashat bővebben.
Egyeztetést kér a kamara több téma miatt is
A kamara teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a háziorvos és házi gyermekorvos kollégák a most elfogadott törvény szerint szerződéskötés nélkül kötelesek részt venni az ügyeleti ellátásban. Ez a kamara szerint sérti a Polgári Törvénykönyv alapelveit és a kötelmekre vonatkozó rendelkezéseit is. Jelezték, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság 2025. februárjában olyan határozatot hozott, melyben elvi tartalommal megállapította, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, házi gyermekorvosok) 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerinti ügyeleti szolgálatban való kötelezettsége nem látható el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, a vonatkozó jogszabályok által előírt szerződések megkötése révén.
A MOK szerint az arcképazonosításon alapuló technológiára épülő, az egészségügyi intézményekben részben bevezetésre került vagy éppen bevezetésre kerülő beléptetőrendszer is sérti az egészségügyi dolgozók alapvető emberi jogait. A kamara nem ért egyet azzal a rendelkezéssel sem, hogy a jogszabály az egyeztetést mellőzve a gyógyszerrendelés eddig kizárólagos orvosszakmai jogosítványát részben átruházza gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személyekre is.
Álmos Péter arra kéri a köztársasági elnököt, hogy a törvényt ne írja alá, hanem küldje azt vissza az Országgyűlésnek újratárgyalásra vagy – amennyiben megítélése szerint alaptörvényellenes, akkor forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollért.
A patikusok örülnének a kompetenciabővítésnek
A gyógyszerészek kompetenciabővítéséről az Economxon is írtunk. A patikai szolgáltatásbővítésekkel kapcsolatban a gyógyszerészek többsége a gyógyszerelés áttekintését nevezte meg, valamint a tanácsadást, a vis maior gyógyszerfelírást, és az akut betegségek esetében a vényfelírás lehetőségét. Utóbbiról egyébként Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is beszélt az Országos Patikanapon.