Bizonyos szempontból már most kijelenthető, hogy bejött a kormányzat számítása, de vannak még olyan kérdések, amelyek valóban csak a 2026-os országgyűlési választásokon lesznek megválaszolva.

De nézzük először a konkrétumokat.

A kkv-k számára elindított fix 3 százalékos hitelprogram kapcsán Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen megjegyezte, hogy nagyobb keresletet tapasztalnak a vállalkozások részéről, mint amire előzetesen számított a tárca.

Az október 6-án elindult államilag támogatott, 580 milliárdos keretű hitelprogramhoz már több mint 10 ezer igénylést adott be a kkv-szektor. Sőt, az Economx azt is megtudta, hogy

már 2330 darab szerződéskötés is történt, 107,3 milliárd forint értékben. Ez átlagosan valamivel több mint 46 millió forint fix 3 százalékon felvett hitelt jelent vállalkozásonként.

Az államtitkár rögzítette, minden programelemet, támogatást, hitelt, tőkefinanszírozást figyelembe véve, összesen 2800 milliárd forintnyi forrás áll a vállalkozások rendelkezésére, amihez 500 milliárd forint költségvetési forrás szükséges. Szabados Richárd szerint a hatékonyság érdekében az elvárt gazdasági növekedés dupláját kell vállalati hitelezésre fordítani. „Nem osztom azt a véleményt, hogy a támogatásokat el kell venni, vagy megszorításokat kell bevezetni” – fogalmazott az államtitkár.

Balog Ádám, a KAVOSZ elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a kormányzattal való szoros szakmai együttműködés fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta, a magyar az egyik legkomplexebb gazdaság, így időbe telik, míg a különböző szektorokban érvényesülnek a különböző nemzetgazdasági intézkedéscsomagok, ezért fontos a MKIK és KAVOSZ szerepe, amelyek képesek felmérni a vállalkozások igényeit. Balog Ádám a magyar kkv-k versenyképesség alapjának nevezte az alacsony kamatszintet, amire korábban az MKIK elnöke, Nagy Elek és Orbán Viktor miniszterelnök is utalt az Economxnak adott közös sajtótájékoztatón.

Az MKIK alelnöke szerint a vállalkozók pozitívan fogadták a fix 3 százalékos hitelprogramot. A kamara korábbi felmérése 3-4 százalék közzé tette azt a szintet, amelyen a vállalkozások még ki tudják gazdálkodni a kamatköltséget. Balog Ádám ugyanakkor arról is beszélt, hogy most újra érzékelni némi pesszimizmust a pici kilátásokkal kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a magyar vállalkozások továbbra sem szívesen vesznek fel hitelt, ezt a szemléletet igyekeznek megváltoztatni az MKIK keretein belül is.

Szabados Richárd arról is beszélt, hogy az egy éve elindított Demján Sándor Program részeként is 140 milliárd forintot osztottak ki a különböző termékeken keresztül, itt 2027-ig még körülbelül 400 milliárd forint érhető el. Bár a megnövekedett kereslet miatt eddig is több alkalommal szükség volt a rendelkezésre álló források növelésére. Kiemelte ugyanakkor, hogy 2026-ban már látni fogjuk a Demján Sándor Program előzetes eredményeit; ugyanis már be kellett mutatni a vállalkozásoknak azokat a számlákat azokról a beruházásokról, beszerzésekről, amelyek az 1+1 támogatási program első körében realizálódtak.

Egyébként az NGM továbbra is hangsúlyozza az esetleges alapkamat-változtatás kapcsán, hogy az a független Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogköre, és a kormányzat továbbra sem fogalmaz meg ajánlásokat a jegybank felé. A szakpolitika csak reagál az MNB döntéseire, és azok lehetséges hatásaira. Ezért ha a vállalkozói szférától az a jelzés érkezik, hogy magas a kamatkörnyezet, akkor igyekeznek saját eszközökkel beavatkozni, amennyiben arra van elegendő költségvetési keret. Ez például a 200 milliárd forint értékű szocho visszavágás esetében nem valósult meg, elmaradt a belengetett egy százalékpontos adócsökkentés. 

S akkor tekintsünk a jövőbe. Hiszen a remélt gazdasági hatások mellett az sem mindegy, hogy a választások előtt néhány hónappal képes-e kormányzat visszaszerezni a kkv-k bizalmát ezekkel az intézkedésekkel. 

„Szerintem a vállalkozások egészen biztosak abban, hogy ez az adócsökkentések kormánya” – reagált felvetésünkre Palóc André, az NGM szóvivője, majd ellenpontként felhozta az Indexen megjelent anyagot a Tisza Párt 3700 milliárd forintos adócsomagjáról. A minisztériumban nem érzékelték, hogy megingott volna a kkv-k és vállalkozások kormányba vetett bizalma, és sikersztorinak nevezet, hogy létrejött a kkv államtitkárság, miközben az Európai Unióban az elmúlt 6 esztendőben erről csak tervek születtek eddig.

A kormányzat programjai nem a választásokról, hanem gazdaságról, munkahelyekről szólnak – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, ha a választók mégsem a jelenlegi kormány mellett döntenek, akkor is nyertesei lesznek a kkv-k ezeknek a hosszú távú intézkedéseknek. 

Szabados Richárd ehhez még hozzáfűzte, hogy körülbelül 23 ezer céget értek el eddig a Demján Sándor Programon keresztül, az esetükben joggal feltételezhető, hogy javult a közérzetük, megítélésük. Az 11 pontos adócsökkentési csomag a tervek szerint 230 ezer cégre fog valamilyen mértékben kedvező hatást gyakorolni. „Valószínűsíthetően nem fognak elszomorodni ettől” – magyarázta az államtitkár, majd egy fontos tanulsággal is élt: hiú ábránd, ha egy program elindításától várjuk, hogy a hazai vállalkozói szektor végérvényesen boldog legyen. „Adott pillanatban, adott helyzetben tudunk nekik ezzel segíteni, de jönnie kell az arra ráépülő újabb és újabb programoknak. Szerintem így épül vissza a bizalom” – zárta reményeit Szabados Richárd.

Kapcsolódó