„2023 a háborús és az elhibázott szankciós hatásokkal szembeni küzdelem, de ahogy azt a miniszterelnök meghirdette, különösképpen az infláció elleni harc éve volt. A tavalyi évet úgy kezdtük, hogy magas inflációt, ennek következtében pedig csökkenő beruházásokat és fogyasztást láttunk” – írja Nagy Márton véleménycikkében az Indexen.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az idei a gazdaságban boldogabb és sikeresebb év lesz, miután tavaly csak a növekedésünket erodáló tényezők tornyosultak előttünk.

A növekedést fenyegető egyik legfőbb akadályt, az inflációs rémet végül hosszú küzdelemben legyőztük, így a gazdasági-társadalmi berendezkedésünk alapját jelentő munkaalapú és családbarát rendszert meg tudtuk védeni

– hangsúlyozza a tárcavezető, aki szerint a kormány gazdaságpolitikája válságállónak bizonyult.

Három területen muszáj lesz továbblépni

Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés helyreállításához legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni.

  • Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást;
  • második lépésként a belgazdasági termelést és a beruházásokat kell jelentősen ösztönözni;
  • harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.

A miniszter úgy látja, napjainkban mindenki tud dolgozni, aki akar, de a gazdasági növekedéshez, az új beruházások megvalósításához tovább kell növelni a foglalkoztatottságot. 

„Magyarországnak továbbra is rendelkezésére áll egy belső munkaerő-tartalék, meghaladva a 300 ezer főt is, ezért a cél az aktivizálás, azaz hogy még többen akarjanak dolgozni, és lépjenek át a munkaerőpiacra a passzív tartományból” – írja Nagy Márton.

Orbán Viktor újraosztotta kormányában a szerepeket

Karácsony előtt jelent meg a Magyar Közlönyben a rendelet, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan bővítette vagy épp szűkítette az egyes miniszterek felelősségi köreit. Az átalakulás elsősorban a gazdasági kabineteket érinti. Bővebben --->