Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban morzsolódott le a legtöbb foglalkoztatott egyetlen negyedév leforgása alatt – ez derül ki az Eurostat legfrissebb adathalmazából.
Az EU statisztikai hivatala a napokban közzétett adataiból táplálkozva közölte azt is, hogy
2025 második negyedévében a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája uniós szinten 76,2 százalék volt, szemben az idei első negyedévi, picit szerényebb 76,1 százalékkal.
Ugyanakkor arra is fény derült, hogy a munkaerőpiaci pangás – tehát mindazok, akiknek kielégítetlen foglalkoztatási igényük van, beleértve a munkanélkülieket is – a 20–64 éves korosztályokat magába foglaló munkaerő 10,9 százalékát tette ki 2025 második negyedévében, ami stabil érték 2025 első negyedévéhez képest.
Az pedig szintén hozzátartozik a teljes képhez, hogy az elmúlt évek foglalkoztatási mélypontja 2020 második negyedévével jött el, értelemszerűen a koronavírus-járvány globális léptékű, bénító hatásai miatt.
De mégis hogy áll most a tagállamok rangsora, és hogy teljesített a magyar munkaerőpiac?
A legkedvezőbb foglalkoztatottságra vonatkozó változást egy év távlatából Görögország (+1,7 százalékpont), Ciprus (+1,6 százalékpont) és Málta (+1,1 százalékpont) hozta össze. Egy negyedév alatt pedig Lettország (+1,3 százalékpont), Észtország (+0,8 százalékpont) és Belgium (+0,7 százalékpont) javított leginkább a foglalkoztatási mutatóján.
2025 első és második negyedéve között, azaz
negyedéves alapon a foglalkoztatási rátában a legdurvább, 0,5 százalékpontos visszaesés Magyarországon következett be, éves viszonyítást nézve pedig 0,2 százalékpontnyi mínusz keletkezett az aktív dolgozói létszámban idehaza.
Az előző év azonos időszakához mérten Romániában (-0,8 százalékpont), Észtországban (-0,7 százalékpont) és Finnországban (-0,6 százalékpont) tűntek el a legtöbben a munkaerőpiacról, de a hazánkban tapasztaltnál kedvezőtlenebb változás ment végbe Szlovénia (-0,5 százalékpont), Svédország és Dánia esetében (mindkettő -0,3 százalékpont) is.
Az előző negyedévhez képest a maga fél százalékos mínuszával bár a legutolsó helyen áll Magyarország, nem sokkal utánunk Olaszország (-0,3 százalékpont) és Szlovénia (-0,2 százalékpont) következik a sereghajtók sorában.
Azt is megvilágítják az adatok, hogy az északi, skandináv tagállamok hajlamosabbak rövid távon a leginkább veszíteni szám szerint a munkaerőből – de ebbe a körbe sorolható még néhány kelet-közép-európai ország is.
Az pedig könnyedén kiolvasható még, hogy a déli, mediterrán tagországok éves viszonylatban a leglátványosabb javulási ívet írták le a dolgozók lélekszámának vonatkozásában.
Milyen trendeket rajzolnak fel a KSH statisztikái?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint Magyarországon idén júliusban 4 millió 712 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, miközben a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra rúgott. A foglalkoztatási ráta 75,3 százalék, a munkanélküliek száma pedig 211 ezer fő volt ugyanekkor.
Ha visszaugrunk az év elejéhez, láthatjuk, hogy
2025 első felében valamelyest hullámzóan alakult a magyar munkaerőpiac, legalábbis a hivatalos létszámot tekintve.
Külön ismertetik, hogy a férfiak körében a foglalkoztatottak száma 24 ezer fővel, 2 millió 477 ezer főre mérséklődött, míg a nők esetében a létszám lényegében nem változott, 2 millió 203 ezer főt tett ki.
Ha tágabb időintervallumot figyelünk, látni, hogy
a mélypont bő öt éve, a pandémia révén köszöntött be hazánkba is, amikor alig több mint 4,5 milliós foglalkoztatottság jellemezte az országot. Majd a 2020 tavaszi első hullám után 2021 legelejére is átgyűrűzött ez a kellemetlen következmény. Ami azonban váratlan, hogy a munkanélküliek arányában tavaly szeptemberben érte el a tetőpontját Magyarország.
Bár a módszertan a két esetben annyi eltérést mutat, hogy a KSH alapvetően a 15-74 év közti korosztályokat vizsgálja a hivatkozott foglalkoztatási statisztikáiban – az Eurostat pedig a 20-64 év közöttieket vette sorra a fentiekben. Utóbbi viszont bizonyos adatokat a korcsoportok tekintetében ugyancsak a hat évtizednyi, kibővített, szélesebb körben vizsgálódik.
Így áramlottak a munkanélküliek és a foglalkoztatottak az unióban
Érdekes lehet a munkaerőpiaci folyamatokat más aspektusból is górcső alá venni: az Eurostat által publikált adatcsokor szerint 2025 első és második negyedéve között az EU-ban 3,1 millió 15 és 74 év közötti munkanélküli talált munkát. Ez az idei év első negyedévében az összes munkanélküli 23,8 százalékát fedi le. Ebben az időszakban 6,8 millióan (51,9 százalék) maradtak munkanélküliek, és 3,2 millió munkanélküli (24,3 százalék) akadt, aki kilépett a munkaerőpiacról.
Az eurostatos adatok arra is kitérnek, hogy a 2025 első negyedévében foglalkoztatottak közül 2,4 millió (1,2 százalék) dolgozó vált munkanélkülivé a második negyedévben, és 4,5 millió (2,2 százalék) foglalkoztatott lépett ki a munkaerőpiacról.
Az év nyitó negyedévében a munkaerőpiacon kívüliként számon tartottak közül 4,3 millió (3,7 százalék) ember vált foglalkoztatottá 2025 második negyedévében, és 4 millió (3,5 százalék) fő került be munkanélküliek táborába.
De vajon ezen folyamatokhoz az AI berobbanása is hozzájárult, vagy épp ellenkezőleg?
Hogyan alakulnak a munkaerőpiaci trendek az AI térnyerése szempontjából?
Korunk releváns kérdése lehet, hogy a mesterséges intelligencia mennyiben jelent veszélyt ránk, hús-vér emberekre nézve az álláspiacon.
Az AI sokak szerint elveszi a munkát tőlünk, élő emberektől, de egy a Stanford Egyetem által készített, első empirikus, nagy lélegzetvételű vizsgálat szerint egy adott korosztályt kiemelten fenyeget ennek a veszélye. A több millió munkavállaló négy évet felölelő adatából merítő tanulmány egyik legfontosabb felismerése, hogy
az AI gyors elterjedésének a fiatalok, a pályakezdő munkavállalók a legnagyobb vesztesei, főképp a 22-25 év közöttiek.
Az újabban körvonalazódó foglalkoztatási trendek leginkább az AI terjedése szempontjából kiemelt területeken, az ügyfélszolgálat vagy a szoftverfejlesztés terén érvényesek. Utóbbi szakmában 2022 vége óta közel 20 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottság, az idősebb korosztályban azonban stabil maradt a létszám, egyes esetekben pedig nőtt. Akadt azonban olyan, ahol más a dinamika: az egészségügyi dolgozóknál gyorsabban növekszik a fiatal munkavállalók foglalkoztatottsága, mint az idősebbeké, elvégre ez a terület kevésbé kitett az AI-nak.
A mesterséges intelligencia várhatóan nem taszítja majd abszolút krízishelyzetbe a munkaerőpiac egészét, ám ahol automatizálja az emberi munkát, igenis zömmel a fiatalabbak látják kárát az AI fokozott térhódításának.
Az biztos, hogy átrajzolja a munka világát a mesterséges intelligencia, s már azt is pedzegetik, hogy az AI-ügynökök konkrétan a kollégáinkká vagy épp főnökeinkké válhatnak, ha kilépnek a mai asszisztensi szerepkörükből. Mindenesetre borítékolhatóan felértékelődik az emberi kreativitás a nem túl távoli jövőben.