A fenntartható fejlődés elveivel szembemenve nem előzte meg széleskörű társadalmi tájékoztatás sem a már megvalósult, sem a megvalósítás alatt álló fejlesztéseket. Az Akadémia szerint ezért szükség lenne valamennyi érv és ellenérv megjelenítése az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatosan. A közlemény szerint szükséges volna nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, melyek alapján a kormány jelentős hasznot remél a beruházásoktól, továbbá a gyárak monitoring- és haváriaterveit is nyilvánossá kellene tenni. Ezek mellett a szakmai és a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit is meg kellene teremteni.

Kockázatok felmérése

Kiemelik, hogy szükség volna a környezeti és társadalmi kockázatok felmérésére, értékelésére és kezelésére alkalmas intézményrendszer megerősítésére, valamint szorosabban együtt kellene működniük a szakpolitikáknak a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalkor.

Az MTA hozzáteszi, hogy a lehetséges szankciókat összhangba kell hozni a lehetséges károk mértékével, és az üzemek által termelt profittal, továbbá vizsgálni kellene a gyártó üzemek energia- és vízhasználat mértékének a kérdését, és helyi igények várható alakulását figyelembevéve részletes, évtizedekre előremenő tervet kellene kidolgozni.

Az Akadémia szerint indokolt lenne, hogy a betelepülő vállalatok jelentős anyagi szerepet vállaljanak a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában.

Végezetül megjegyzik, hogy a fejlesztéseknek minél inkább a tudásalapú társadalom hazai megteremtéséhez kellene hozzájárulnia, továbbá elő kell segíteni, hogy a hazai vállalkozók is bekapcsolódhassanak a tervezett tevékenységbe.

Kormányzati figyelmeztetés: ha Magyarország bedugul, nem viszi el senki az akkumulátorokat

Nagy Márton butaságnak nevezte, hogy külföldi cégek szállítják el az itthon megtermelt termékeket, miközben kétmillió négyzetméter raktár terület van Magyarországon.
Bővebben--->