Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol a hulladékkezelő nem a begyűjtött mennyiség után kapja meg a visszaváltási díjat, hanem már a forgalomba kerülés pillanatában: ezzel a módszerrel a cég előbb jut pénzéhez, minthogy a megbízást elvégezné. A Mohu ezért minden egyes vissza nem váltott palackon nyer bruttó 50 forintot – kezdi cikkét a Szabad Európa, kifejtve, mekkora összegre is tett szert bevételként a hulladékgazdálkodási vállalat, unikális módon profitorientáltan, és már előre.

2024-es beszámolójuk szerint 

32,9 milliárd forint maradt a cégnél, amiért sokan nem váltották vissza a betétdíjas italcsomagolást a REpontokon. 

Ezt fél év leforgása alatt sikerült a Mohu-nak abszolválnia, ugyanis csak július 1-én startolt el a kötelező visszaváltási rendszer (DRS).

A Mol koncessziós cégének az ominózus 50 forintból viszont a hatályos áfa-törvények miatt adóznia is kell, azaz

nemcsak a Mohu, hanem az állam is jól jár.

Így igazi hungarikum a magyar modell unió szinten, hiszen nem nonprofit és nem utólag kapja meg a visszaváltási díjat a vállalat.

A Szabad Európa kibontotta, birtokukba került egy elemzés, ami a DRS-rendszer elindulása előtt készült a Magyar Sörgyártók Szövetségének és a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetségének a megbízásából. A IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég meglepően pontosan becsülte meg, mekkora összeg fog a Mohu-nál beragadni. Az elemzés 36 milliárd forintra becsülte ezt az összeget 2024-re, ami csak hárommilliárddal marad el a tényadattól – írták, úgy kalkulálva: 

durván 800 millió palackot nem váltottak vissza tavaly idehaza.

A hazai törvények szerint minden ezer főnél nagyobb településen kellett volna elérhetővé tenni a szolgáltatást. Ha a Mohu-nak ismét tízmilliárd forintos tételek ragadnak be, az is elképzelhető, hogy nemcsak ATM lesz a jövőben minden faluban, hanem egy REpont is – állapítja meg a portál.

Kiderültek a költségek

Cikkünk megjelenése után a Mohu is reagált arra a felvetésre, hogy mi alapján könyvelt el a cég 32,9 milliárd forint bevételt a DRS-rendszerre.

Mint írják,

a 32,9 milliárd forint a 2024 év végéig felmerülő visszaváltási díjbevétel és költség különbözete az áfalevonás után, hiszen a bennmaradó visszaváltási díj után áfafizetési kötelezettsége van a Mohu-nak, ami figyelembevételre került. Ez csupán egy része a visszaváltási rendszer működtetéséhez szükséges költségeknek.

A DRS-rendszer működtetésének költségei 2024 jelentés alapján:

  • anyagjellegű költség 28 milliárd forint – kezelési költséget, szállítást, előkezelést stb. tartalmazza 
  • egyéb ráfordítás 19 milliárd forint – nagyrészt egy céltartalék hiszen a Mohu-nál lévő visszaváltási díj még várhatóan 2025-ben kifizetésre fog kerülni, csak még nem vitték vissza (év utolsó felében forgalomba hozott palackok, amik még állnak a vevők vagy a boltok polcain)
  • rövid lejáratú költség: 7,87 milliárd forint – olyan nyitott tartozásokat tartalmaz év végén, ami a partnereink felé fennállnak a DRS visszaváltási díjra vonatkozóan az év végén
    értékcsökkenés 4 milliárd – aktivált automaták éves értékcsökkenését tartalmazza.

Illetve a Mohu mintegy 50 milliárd forinttal előfinanszírozta a DRS-rendszer kiépítését – fogalmaztak. 

Térhódításban a tömeges visszaváltás: ez az új technológia bepörgetheti a magyar újrahasznosítási ipart

Akár százasával is képes befogadni és szortírozni az italcsomagolásokat, és voltaképpen zökkenőmentesen is működik a Mohu és Kifli.hu új dobása, melynek köszönhetően nem kell egyenként bedobálni az automatába a kiürült PET-palackokat. Megnéztük, hogyan vizsgázott a két vállalat pilot projektje, s azt is, mit tartogat a jövő. Részletek.