Nincs extraprofit, ez az összeg nem marad a Mohunál – reagálta az Indexnek Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója arra, hogy a Szabad Európa szerint 33 milliárdos extraprofitot realizál a hulladékgazdálkodási vállalat, amiért sokan nem váltották vissza a betétdíjas italcsomagolást a REpontokon. 

Az Index cikkéből viszont kiderül, hogy jogszabályi előírások egyértelműen kimondják: a vissza nem váltott palackok miatt megmaradt összeget a visszaváltási rendszer fejlesztésére, valamint a működési és beruházási költségek fedezésére kell felhasználni.

Csak tavaly 35 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottunk az automatákat üzemeltető kereskedők díjazására, a begyűjtött palackok, dobozok és üvegek szállítására, válogatására és előkezelésére. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően hasznosulhasson a hulladék. Hogy palackból palack, dobozból doboz készülhessen újra. Emellett természetesen ki kellett fizetnünk az újonnan beszerzett több mint 3 ezer automatát is, ami önmagában mintegy 40 milliárd forintot jelentett

– magyarázta a portálnak Runtág Tivadar.

Az operatív igazgató kiemelte, hogy a tavaly megvásárolt italok palackjainak egy részét csak idén váltották vissza a fogyasztók, mivel van egy természetes átfutási idő is.

Az ásványvizes flakonok, sörösüvegek és az üdítősdobozok gyorsabban, a boros- és pezsgősüvegek, illetve az egyéb palackok jellemzően később kerülnek visszaváltásra

– sorolta az operatív igazgató.

Pörög a pénz

Így néz ki a palackvisszaváltás pénzügyi körforgása: a gyártó fizet a Mohunak, a bolt fizet a gyártónak, a vásárló fizet a boltnak, és végül a Mohu fizet a vásárlónak. Ez alapján a körforgás végén mindenki a pénzénél van, azonban a Mohunak több pluszköltsége is van, például fizet a visszaváltó automatákért, de fizet a visszaváltó pontoknak visszaváltott palackonként, vagyis 100 százalékos visszaváltásnál mínuszba kerülne a Mohu, és egy fenntarthatatlan rendszer jönne létre.
A fenntarthatóságot az biztosítja, hogy a gyártók felelősséget vállalnak az általuk gyártott termékekből keletkező hulladékért. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer lényege, hogy a gyártó fizeti meg a termék életciklusa végén a hulladék kezelését. A megfelelően megállapított díj – amelyet a palackozott italok gyártói fizetnek meg – szolgálhat az előbb említett költségek fedezetéül

– fejtette ki az operatív igazgató.

Runtág Tivadar hangsúlyozta, hogy a Magyarországon bevezetett rendszer nem egyedi, több másik országban is így, vagy nagyon hasonlóan működik a palackvisszaváltás.

Kép: Hartl Nagy Tamás

Egyébként 2025 első negyedévében több mint 80 százalékos volt időarányosan a visszaváltás, aminek sikere bizonyítja, hogy hazánk elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt. Ez azt is jelenti, hogy tavaly július óta kétmilliárd italcsomagolás érkezett vissza a körkörös gazdaságba, jelentősen csökkentve a környezetre háruló terheket. 

Kapcsolódó