Durván megugrott a háztartások és a cégek hitelállománya márciusban, miután felfüggesztették a kölcsönök törlesztését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya a történelem során először 9 ezer milliárd forint fölé emelkedett részben az új hitelek, részben a moratórium miatt. A vállalatok nettó hitelfelvétele, vagyis amennyivel több hitelt vettek fel annál, amit visszafizettek, 277,2 milliárd forint volt a harmadik hónapban, ez is történelmi rekord.

A háztartások hitelállománya 7344,2 milliárd forintra hízott, ez csaknem nyolcéves rekord. A növekedés forrása itt is részben az új hitelfelvétel, de a moratórium miatti nem törlesztés is hozzájárult a banki tartozások növekedéséhez. A háztartások nettó hitelfelvétele 105,6 milliárd forint volt márciusban, ami magas érték, de nem kiugró azokhoz a nyári hónapokhoz képest például, amikor elindult a babaváró támogatás, illetve az ügyeskedő privátbanki ügyfelek olcsó lombardhitelt vettek fel állampapírok vásárlásához.

Már látszik a visszaesés

A lakossági hiteleknél márciusban már ott voltak a jelei annak, hogy visszaesés várható a piacon. Az újonnan folyósított lakáshitelek mennyisége még a szokásos volt, megközelítette a 90 milliárd forintot, és az aláírt szerződések értéke is rekordközeli, 84,5 milliárd forintos szinten állt. Ez nem meglepő, a bankok maguk is jelezték, hogy a lakáshitelezésben csak néhány hónapos késéssel várnak visszaesést, hiszen a lakásvásárlás többnyire több hetes folyamat, a márciusban kihelyezett hitelek, illetve az akkor kötött szerződések még a koronavírus-járvány előtt nyélbe ütött szerződéseket finanszírozták.

A babaváró támogatás is ugyanúgy ment, mint korában. Márciusban 64,1 milliárd forintnyi hitelre szerződtek le a házaspárok, tavaly október óta ez volt a legerősebb hónap.

A jellemzően ma már néhány óra, sőt egyes bankok reklámjai szerint néhány perc alatt elbírálható személyi hiteleknél viszont már látszott a válság hatása. A friss kihelyezések volumene 36,6 milliárd forint volt, ez 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az új szerződések összege is csökkent több mint 25 százalékkal 36,43 milliárd forintra. Több banknál is megjelent a kínálatban a hónap végére az 5,9 százalékos thm-mel igényelhető személyi kölcsön, de abból túl sokat nem folyósíthattak. A személyi hitelek átlagos hitelköltség-mutatója ugyanis márciusban 12,22 százalékos volt, ami ugyan alacsonyabb a februári 13,19 százaléknál, de nagyon messze van az új thm-plafontól.

Az áruhiteleknél is csökkent ennek megfelelően a thm, de átlagosan még így is 15,9 százalékos volt a hónapban, a folyószámlahitelek és kártyahitelek kamata is lejjebb ment valamivel, de előbbieké még mindig 20 százalék, utóbbiaké 26 százalék fölött maradt.

Több a betét, több az adósság

Mínuszban is több családnak került a számlája márciusban, mint februárban, pedig abban a hónapban még a munkáltatók általában mindenkinek teljes fizetést utaltak a számlájára. A folyószámlahitelek hat-hét éve folyamatosan csökkenő állománya ugyanis ismét megugrott, márciusban 270,5 milliárd forintra nőtt. Ennek egyik oka lehetett a moratórium is, de az is szerepet játszhatott benne, hogy többet költöttek a családok a boltokban.

A hitelkártyások továbbra is nagyon tudatosan kezelik a pénzügyeiket. A moratóriumot kevesen választhatták, a kamatozó kártyakövetelések állománya ugyanis tovább csökkent márciusban is, 84,8 milliárd forintra. A kártyás vásárlások mennyisége ugyanakkor nőtt, a nem kamatozó hitelkártya-követelések volumene ugyanis több mint 14 százalékkal 57,3 milliárd forintra ugrott egyetlen hónap alatt.

A háztartások betétállománya is megugrott nagyjából 200 milliárd forinttal, és 9772,2 milliárd forintos történelmi csúcsra került. Ebből a lakossági betéteké 9377,3 milliárd forint volt, a maradék az önálló vállalkozásoké. A betétállomány növekedésében szerepe lehetett a moratóriumnak is, hogy nem kellett már törleszteni a hiteleket, de annak is, hogy gyengült a forint. A devizabetétek volumene ugyanis több mint 120 milliárd forinttal nőtt, ebből 73,4 milliárd forint volt az árfolyamváltozás, és megközelítette az 1400 milliárd forintot.