Cikkünk folyamatosan frissül.
A Terminátor című filmből megtanulhattuk, hogy nincs végzet, csak ha bevégzed
– fogalmazott a Lámfalussy Konferencián Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György lejáró mandátumáról – aki MNB-elnökként utoljára nyitotta meg a konferenciát –, majd a jegybankelnök után Lámfalussy Sándort méltatta.
A kormányfő egy, Lámfalussyval folytatott beszélgetését idézte fel: az euró hibáiról kérdezte, arról, hogy hogy lesz közös pénz közös fiskális politika nélkül. Lámfalussy válaszát idézve azt mondta, hogy a „közös fiskális politika már eldőlt”.
Orbán Viktor elmondta, jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, de nem segíti a felzárkózó ország gazdaságát. Itt Lámfalussy intelmeit idézte:
ha nem vagyunk felkészülve rá, az euró megöli a gazdaságunkat
– a miniszterelnök szerint ezért sem vagyunk még tagjai az euróövezetnek.
Magyarország a világ közepe
„Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tekintse a világ közepének”
– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a magyarok azt gondolják, mérete ide vagy oda, de Magyarország a világ közepe.
A miniszterelnök beszélt a „konnektivitásról”: minél több irányba tudnunk kell kereskedni. Szerinte sokszor azzal támadják Magyarországot, hogy elszigetelődött. A kormányfő szerint nem Magyarország szigetelődött el, hanem az Európai Unió.
Csak azok az országok lesznek sikeresek, ahol a középosztályok megingathatatlanok – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy itt most udvariatlan lenne megemlíteni Franciaországot vagy épp Németországot.
Matolcsy: Az euró békét teremt
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke köszöntőbeszédében „az euró atyját”, a konferencia névadóját, Lámfalussy Sándort méltatta. A jegybankelnök elmondta, hogy már Lámfalussy is tudta, hogy az euró bevezetése nem old meg rögtön minden problémát, de békét teremt, és megteremti a lehetőségét egy közös piacnak.

Az euró atyja
Az euró atyjaként ismert Lámfalussy Sándor kétség kívül napjaink nemzetközi pénzügyi életének egyik legmeghatározóbb alakja – olvasható róla az MNB honlapján. Az Oxfordi Egyetemen szerzett közgazdaságtani doktori fokozatot, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen és az amerikai Yale Egyetemen oktatott. Részt vett az Európai Gazdasági és Monetáris Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottság munkájában, és 1994-1997 között ő lett az Európai Monetáris Intézet első elnöke. Meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank megalapításában. 2000-ben az Európai Tanács felkérte, hogy a „Bölcsek Tanácsának” elnökeként tegyen javaslatokat az európai szabályozással összefüggő dön-téshozatali mechanizmus egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére. A testület javaslatait 2003-ban fogadták el, segítségükkel sikerült némi rendet teremteni az addigi kaotikus szabályozási környezetben.A konferencián a jegybankelnök után az idei Lámfalussy-díjazott, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelentkezett be egy videóüzenetben. Matolcsy György a január közepi, az EKB székházában tartott díjátadón elmondta, hogy az MNB a díjjal nemcsak Christine Lagarde kiemelkedő szakmai teljesítményét ismeri el, hanem a stabil, innovatív és fenntartható európai jövő kialakításáért tett erőfeszítéseit is.
Lagarde köszöntőbeszédében elmondta, hogy
a politikai nyomás a független központi bankokon volatilitást eredményez a piacokon, és a különböző sokkok, krízisek megugró valószínűségét hozza magával.
Pedig a független jegybankoknak két dolog is köszönhető: működésükkel csökkentik a volatilitást a különböző sokkok idején, illetve biztosítják az árstabilitást, ami nélkül „minden más veszélyben van”.

Európa a jégkorszak küszöbén
Jeffrey D. Sachs, közgazdász professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója szerint már az ítéletnapot éljük:
már csak 90 másodperc van éjfélig, amikor is egy nukleáris krízis, egy atomkatasztrófa véget vethet a világnak.
Szerinte három nagyhatalom áll szemben egymással, ahol egyik sem nyerhet – nukleáris csapás nélkül: sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem pedig Kína nem tudná enélkül legyőzni a másikat.
Sachs úgy véli, hogy a jelenleg is zajló technológiai forradalomnak, amely átalakítja a világot, két vezetője van: az Egyesült Államok és Kína.
Beszélt a globális felmelegedés okozta kockázatokról:
ha továbbra is fennmarad az óceánok hőmérsékletének emelkedése, az Európát visszalökheti egy jégkorszakba
– még ha nem is szó szerint, de ha az áramlatok megváltoznak, jelentősen megváltozik az európai klíma, arról nem is beszélve, hogy méterekkel emelkedhet meg a tengerszint. Szerinte ebben, illetve ennek a folyamatnak a megállításában, visszafordításában Donald Trump amerikai elnök megválasztása sem segített, sőt.

Sachs szerint Európának új geopolitikára lenne szüksége: a közgazdász szerint Európa Oroszországgal is békében élhetne együtt. „Európának normális kapcsolatra kell törekednie Oroszországgal és Kínával” – tette hozzá. Kína ugyanis szavai szerint nem fogja „bántani” Európát, a szomszédait és az Egyesült Államokat sem.
Utolsó pontjában Magyarországról beszélt, és méltatta Lámfalussyt, majd Szilárd Leótól, a Polgár testvéreken, Orbán Viktoron át egészen Rubik Ernőig. A miniszterelnökről azt mondta, hogy szerinte ő jól látja a geopolitika alakulását.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Kiakadtak Trumpra, Párizsban döntenek az EU urai az ukrán helyzetről

Von der Leyen: Egy bukott Ukrajna nem csak Európát, de az Egyesült Államokat is gyengítené

Az egyik legmenőbb diszkó volt a Balatonnál, rejtély, hogy miért áll parlagon

Brutális tisztogatásba kezdett Trump, van, akit rögtön vissza is hívtak

Újabb budapesti kerület elégelte meg a rolleresek önkényét

Még hogy nincs Ausztriában kolbászból a kerítés

Ezzel „simán” megkereshető havi 2 millió forint itthon

Újfajta tünetekkel tarol a járvány Magyarországon: kiürültek az osztálytermek

Íme az 50 leggyakoribb PIN-kód: ezért baj, ha a miénk is köztük van
