Szőkőévente sem igazán fordul elő az, ami a napokban történik a magyar kötvényhozamokkal és kamatpiaci árazásokkal.
A 10-éves futamidejű referenciakötvény hozama szerdán 6,45 százalékra csökkent, vagyis beállt a Magyar Nemzeti Bank alapkamata (6,5 százalék) alá. A hozam január 19-e óta csökken meredeken, aznap még 6,85 százalékon állt.
Hozamcsökkenés akkor történik, ha a befektetők a kötvény futamidejére a korábban vártnál kisebb átlagos inflációra számítanak, mindehhez pedig alacsonyabb kamatpályát párosítanak. Ez a helyzet állt elő most: a befektetők az MNB-től egyértelműen kamatcsökkentést várnak, emiatt emelkedik a kereslet a hosszú futamidejű kötvényekre, ami azok árfolyamát értelemszerűen fölfelé tolja, így viszont a lejáratig számítandó éves hozamok csökkennek – ennek látható jele a 10-éves állampapír hozamának meredek esése az elmúlt két hétben. Ilyen alacsony szinten a tízéves hozam egyébként egy évvel ezelőtt állt, közben a csúcs 7,25 százalékon volt.
A hozamgörbe azonban messze nem inverz, a hosszú hozamok nem buktak a rövidek alá, szóval egyértelműen nem arról van szó, hogy a befektetők recesszióra számítanának, vagy gyenge gazdasági növekedésre utaló jeleket azonosítottak.
Az MNB lépését (amely már a február 24-i ülésén megtörténhet) a kamatpiac is árazza, a 10-éves BIRS 6,33 százalékra csökkent. Erre a mutatóra nincs befolyása a jegybanknak, a kamatláb a tiszta piaci várakozásokat tükrözi: azt mutatja meg, hogy mennyi lehet az átlagos forintkamat egy adott futamidő alatt. Ha a BIRS kamat csökken, akkor idővel a hasonló futamidejű fix hitelek kamata is lejjebb ereszkedik, ami jó hír a bankoknak és a jövőbeni adósoknak is.
Az alapkamat alá bukó tízéves hozamról alapvetően el lehet mondani, hogy nem gyakran fordul elő hasonló helyzet, de azért az elmúlt 15 évben sem példa nélküli: 2022-2023-ban a befektetők arra számítottak, hogy csak rövid ideig lesznek extrém magasan a kamatok – mondta az Economxnek Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.
A 10 éves hozam inkább a hosszabb kamatvárakozásokat tükrözi, és most a piac elkezdte árazni az MNB kamatvágásokat. Az FRA-k (határidős kamatmegállapodások) alapján a következő fél évre már 2, egyenként 25 bázispontos kamatvágást áraznak a piaci szereplők, de az év végére már az 5,75 százalékos kamatszint sem zárható ki
– tette hozzá Varga Zoltán.
A jegybank döntését a januári inflációs adat várhatóan sem fogja kizökkenteni – írta az ING Bank – mivel a januári hidegek ellenére a háztartások energiaszámlái nem emelkednek jelentősen, pedig a kormány közbelépése nélkül akár a szokásos költség háromszorosával is számolhattak volna egyes előfizetők, így viszont nem lesz befolyása az inflációra a szokatlanul hideg heteknek. Az ING ezt figyelembe véve bőven lát mozgásteret és 2x25 bázispontos kamatcsökkentést vár, februárban és márciusban. A választások után idén még egy, legfeljebb két vágásra lát esélyt az ING.
Az Erste elemzője szerint a januári infláció 2,3-2,5 százalék közt lehetett, jelentősen megtámogatva az előző évi magas bázishatásokkal. Probléma ugyanakkor, hogy a lakosság egy évre előretekintő inflációs várakozása nagyon magas szinten (8,2 százalékon) ragadt. Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartósan, középtávon az inflációs cél közelében tudja tartani a fogyasztói árindexet, mindenképpen fontos lenne, hogy 3 százalék közelében legyen a lakosság és a vállalatok áremelkedési várakozása is.