Közel 570 milliárd forint plusz, ez 2025 mérlege, ennyivel nőtt a háztartások állampapír állománya tavaly – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn megjelent statisztikáiból. A névértéken kimutatott állomány december végén 13 500 milliárd forint volt, szemben a 2024-es évet lezáró 12 933 milliárddal.
Egy év alatt a lakossági állomány ezzel 4,4 százalékkal emelkedett.
Ekkora változást valószínűleg előre aláírt volna az Államadósság Kezelő Központ, hiszen 2025 speciális év volt a lakossági állampapírpiacon: átárazódtak az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír sorozatok, az aktuális kamatok pedig 20 százalék közeléből 4-5 százalék közé zuhantak vissza.
A PMÁP állomány ennek megfelelően jelentős mértékben apadt: a csökkenés mértéke 3 251 milliárd forint volt, de ez a pénz nem hagyta el a kincstári számlákat, hanem részben átalakult: a magánbefektetők magasabb kamatot kínáló kötvényekre (FixMÁP, MÁP+ és Bónusz Magyar Állampapír) váltottak.
Volt persze kiáramlás is, főleg a privátbanki ügyfélpénzek távoztak a PMÁP-ból, ezek jellemzően – magasabb kockázatvállalás mellett – reáleszközökbe kerültek át.
Jelentős mozgások az év végén
Egyébként az év utolsó hónapjában is erős volt a kereslet, kicsivel több mint 200 milliárd forinttal növelte állampapír kitettségét a lakosság.
Decemberben a külföldi befektetők viszont nettó eladók voltak, de mint kiderült, nem vált be a számításuk, a hozamok már decemberben elindultak lefelé (januárban a folyamat még inkább begyorsult), így inkább tartani kellett volna a forintos kötvényeket.
A magyarországi bankok viszont jelentős mennyiséget szívtak fel, a mérlegükbe (névértéken) közel 900 milliárd forintnyi államkötvény került be az év utolsó hónapjában.
2025 végén így nézett ki a legnagyobb finanszírozók köre:
- lakosság: 13 500 milliárd forint
- külföld: 17 505 milliárd forint
- bankok: 13 970 milliárd forint
- biztosítók, nyugdíjpénzárak: 3 092 milliárd forint
- befektetési szolgáltatók: 3 543 milliárd forint
Kockázatvállalás: inkább befektetési alap, mint direkt részvény
A lakossági PMÁP-állomány egy része a hazai befektetési alapoknál kötött ki, erre utalnak az MNB statisztikák. Az év végén az a háztartási vagyon, amelyeket alapok kezelnek 13 462 milliárd forint értéket képviselt, míg egy évvel korábban ez a szám 11 190 milliárd forint volt. Az összeg két dolog miatt nőtt, egyrészt több befektetési jegyet vettek a háztartások, mint amennyit eladtak (azaz nettó vásárlók voltak), a benn lévő pénz pedig szép hozamot is termelt (kamatozás, osztalék, árfolyam-emelkedés).
A két hatás együtt 20 százalékos vagyonnövekedést hozott.
A direkt részvénybefektetéseket továbbra sem favorizálja a lakosság többsége, pedig rengeteg a jó sztori a Budapesti Értéktőzsdén, három éve szinte csak fölfelé mozognak az árfolyamok és 2026 első hónapja is bombaerősre sikeredett. A háztartások BÉT-részvényeinek értéke 2 886 milliárd forint volt az év végén. Ez egy év alatt 43 százalékos növekedés, ugyanakkor maga a BUX index is 40 százalékkal emelkedett tavaly, vagyis jelentős mennyiségű új tőkét nem csoportosítottak át a magánbefektetők a hazai tőzsdére.