Az Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetségének több mint ezer oktató bevonásával készült friss felmérése éles képet rajzol arról, miként alakítja át a mesterséges intelligencia (AI) az egyetemi világ mindennapjait – és milyen bizonytalanságokat kelt a tanárok körében. A válaszadók 90 százaléka attól tart, hogy az AI gyengíti a kritikus gondolkodás képességét, miközben 95 százalék úgy látja, hogy a ChatGPT-hez és Copilothoz hasonló eszközök túlzott függést alakítanak ki a hallgatókban – írja az Eduline.hu.

Az oktatók jelentős része egyelőre távolságtartó: mindössze 12 százalék használ gyakran mesterséges intelligenciát oktatási vagy tanulásszervezési célokra, 34 százalék pedig csak ritkán.

Több mint 80 százalék szerint az AI bevezetésének egyik fő akadálya az oktatói ellenállás, amelyet 83 százalék elsősorban az eszközök ismeretének hiányával magyaráz. A technológiával szembeni érzelmi ellenállás is megjelenik: volt, aki kategorikusan kijelentette, hogy soha nem használ AI-t.

Romlik a kritikus gondolkodás

Mindezek ellenére a többség – 69 százalék – már foglalkozott az órákon a mesterséges intelligencia működésével és kockázataival. Fontosnak tartják, hogy a hallgatók megértsék az algoritmikus elfogultság, a hallucinációk, a félretájékoztatás és a deepfake-előállítás lehetőségét, valamint az  adatvédelmi, kiberbiztonsági és környezeti következményeket. Bár külön nem vizsgálták az olvasási készségeket, a kritikai gondolkodás romlását jelző adatok és az oktatók 83 százaléka által érzékelt figyelemcsökkenés közvetetten erre is utalhat.

Kapcsolódó

A csalás kérdése különösen megosztó. A válaszadók 78 százaléka szerint nőtt a visszaélések száma az AI-eszközök széles körű elérhetősége óta, ugyanakkor a határok elmosódnak. 76 százalék csalásnak tartja, ha egy AI írja meg egy dolgozat első vázlatát, míg 11 százalék nem, és mintegy 14 százalék nem tekinti ezt súlyos etikai vétségnek. A hallgatói szöveg AI-val történő javíttatását 45 százalék elfogadhatónak tartja, 34 százalék szerint viszont ez is csalás. Ugyanakkor 60 százalék megengedhetőnek látja az AI használatát tényellenőrzésre, hivatkozások pontosítására vagy a szerkezet javítására, miközben 52 százalék már a részletes vázlatkészítést is etikátlannak gondolja.

Az AI megkerülhetetlen, de...

Érdekes kettősség figyelhető meg az oktatók saját AI-használatának megítélésében. A válaszadók fele elfogadhatónak tartja, ha egy kurzustematika első változatát AI készíti, és 46 százalék szerint PowerPoint-prezentáció létrehozására is használható a technológia. Ugyanakkor 52 százalék elutasítja, hogy hallgatói e-mailekre AI válaszoljon, 71 százalék pedig nem fogadja el az AI-val történő értékelést. A tudományos publikációk esetében még szigorúbb a megítélés: 82 százalék csalásnak tartja, ha egy cikk egyes részeit mesterséges intelligencia írja.

A felmérés összességében azt mutatja, hogy a felsőoktatás egy átmeneti korszakban van: az AI jelenléte már megkerülhetetlen, de a használatának normái, etikai keretei és pedagógiai szerepe még nem szilárdult meg.

Az oktatók egyszerre érzékelik a technológia kockázatait és lehetőségeit, miközben továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a mesterséges intelligencia eszköz, tananyag vagy mindkettő lesz-e a jövő egyetemein.