Jelenleg is folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal (EB) a Szép-kártya és az Erzsébet utalvány kérdésben - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter két szocialista képviselő kérdésre adott válaszában, ami a parlament honlapján olvasható. Matolcsy válaszából az is kiderül, hogy a magyar kormány tárgyalási pozíciója kialakításakor arra törekszik, hogy a "rendszer fő céljai megtartása mellett mindenki számára megnyugtató megoldást találjunk" - olvasható a levélben. Eszerint az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is arra számít, hogy a kompromisszum érdekében valamilyen átalakításokra szükség lesz a rendszerben.

Ezt már egy korábbi anyagban is elimerte az NGM szakmai stábja, amely szerint a rendszer változatlanul hagyása esetén a kormánynak vállalnia kell  "az esetleges elmarasztaló döntést és annak következményeit". Ami szinte biztosan bekövetkezik: "a Bizottság szóbeli tájékoztatása alapján, amennyiben a versenykorlátozó szabályozás nem kerül megváltoztatásra, a Bizottság haladéktalanul megindítja a kötelezettségszegési vagy [...] versenyjogi eljárását" - figyelmeztet az NGM.

A vizsgálat bő egy hónappal indult az ügyben Magyarország ellen, mivel az EB véleménye szerint a Szép-kártya szabályai sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az EB szerint a kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. Az NGM szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat "nem tartjuk megalapozottnak", mégis "általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására". Viszont továbbra is elvárják, hogy csak olyan cég lehessen kártyakibocsátó, amely a PSZÁF felügyelete alá tartozik.

A bizottság szerint nyíltan diszkriminatív az utalvány

Keményebben fogalmazott Brüsszel az Erzsébet-utalványról. Az EB álláspontja az, hogy "a szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg", emellett a kibocsátó üdülési alapítvány "szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet", illetve "kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít". A Bizottság szerint "a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan".

A magyar álláspont szerint viszont az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások - például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét".

Matolcsy szerint szociálpolitikai és gazdaságpolitikai eszközök

Matolcsy György továbbra is tartja magát ahhoz hogy az Erzsébet utalványt szociálpolitikai eszköznek tekinti a tárca, míg a Szép-kártyára mint gazdaságfejlesztési eszközre tekint - olvasható a levélben. A miniszter utal arra is, hogy a Szép-kártya rendszerét úgy alakították ki, hogy az mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve az azt használó vendéglátóipari vállalkozások számára a legolcsóbb megoldás legyen. A Szép-kártya után szedendő 1,5 százalékos jutalék messze elmarad a korábbi cafeteria juttatásoknál alkalmazott szolgáltatói jutaléknál - emlékeztet a miniszter. Az Erzsébet utalvány pedig egyszerre kedvező a hazai mikro- és kisvállalkozásokat tömörítő kereskedelmi elfogadóhelyeknek valamit a forgalmazás hasznából működtettet Erzsébet-program kedvezményezettjeinek - utal a szociálpolitikai szálra a miniszter.

Válaszában ugyanakkor Matolcsy azt is megjegyzi, hogy a hatályos szabályozás nem korlátozza a munkáltatókat, hogy a munkabéren kívül más juttatásokat is adjanak alkalmazottjaiknak - ha ezt forrásaik engedik - ám ezek a juttatások természetesen nem lehetnek adó és járulékmentesek, s mivel a kormány szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési céljait sem segítik, így kedvezőbb adóztatásuk sem indokolt.