Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a konferenciát megnyitó előadásában a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben:

„A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal” A tárcavezető példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.

Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.

Előadásában kiemelte azt is, hogy 2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék), és jócskán megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény


– mondta a konferenciát megnyitó előadása után az Economxnak Navracsics Tibor.

Három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fognak kiírni. „Nyilván túlzó lenne, ha rögtön megszereznénk a 100 százalékát, de abban bízom, hogy folyamosan tudjuk csökkenteni a felfüggesztés arányát” – válaszolta a miniszter azon felvetésünkre, hogy mit várhatunk az új Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoktól.

Virág Barnabás: Nem arról kell beszélgetni, hol kéne állnia az alapkamatnak

„Egyre ritkábban hallhatjuk egy mondatban a növekedés és egyensúly kifejezéseket, arról azonban még annál is ritkábban esik szó, hogy ebben mi a szerepe jegybankoknak”
– mondta előadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki szerint „a gazdasági siker receptje a stabil egyensúly és a folyamatos növekedés”.

Az elmúlt évtizedek gazdasági változásai és a jegybankok szerepének átalakulása középpontba helyezték a növekedés és egyensúly fenntartásának fontosságát. Virág Barnabás szerint a 2020-as évtized a korábban megszokott nyugalom helyett összetett kihívásokkal szembesítette a gazdaságokat: 

a jegybankok számára a stabil növekedés és pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdések is kulcsfontosságúvá váltak.

„Nem arról kell beszélgetni, hogy az alapkamatnak hol kellene állnia, sokkal inkább a hazai országkockázati felár szűkítésére kell helyezni a fókuszt a gazdaságpolitikában” – szögezte le előadásában, hozzátéve, hogy fontos feladat, hogy a stabilitást erősítsük, a felárat szűkítsük, mert „100 bázispontos csökkentés 1500 milliárdos megtakarítást eredményez”.

Virág Barnabás
Virág Barnabás
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Nagy Márton: Miért nem érzik az emberek, hogy már nincs gazdasági válság?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economx szakmai konferenciáján elismerte, a magyar gazdaság teljesítménye attól függ, hogy Európában mennyi elektromos autót adnak el. A tárcavezető a konferencián tartott előadásában elismerte, hogy a hazai vállalatok konjunktúra indexe nem jó, és az emberek sem érzik, hogy egy másik rezsimben vagyunk, hogy megtörtént a fordulat.

De miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, és hogy már nincs infláció?

– tette fel a kérdését, amire válasszal ő sem tudott szolgálni, csak annyit tett hozzá, lehet, hogy még frissek a sebek és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni.

Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem. Kiemelte azt is, hogy tavaly legyőzték az ikerdeficitet, igaz, az export dinamikában megakadást tapasztalni.

Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.

A nemzetgazdasági miniszter szerint hat területet kell helyreállítani:

  • a fogyasztást,
  • a beruházási aktivitást,
  • az exportaktivitást,
  • a munkaerőpiacot,
  • az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal),
  • valamint a hitelpiacot.

A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de Nagy Márton szerint az embereknek elegük van a covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak és saját bérükből fogyasztanak. A reálbér-emelkedés kapcsán megjegyezte, hogy a 10 százalékos nem biztos, hogy fenntartható, de idén egy 6 százalékos kialakulhat.

A munkaerőpiac kapcsán pedig azt emelte ki, hogy 89 ezer fővel csökkent az inaktivitás szintje, és csökkent a közfoglalkoztatottság is.

Kiemelte, hogy közszférából 40-50 ezer ember vándorolt át a magánszférába, a Kormányablakokban minden második asztal üres, nem lehet pótolni a távozókat, de ez jó eredmény. A hazai foglalkoztatási ráta az EU-ban a hatodik, és Nagy Márton szerint a következő öt évben elérjük Svédországot a 85 százalékos foglalkoztatásággal.

Nagy Márton
Nagy Márton
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az ipar viszont „teljesen kettészakadt” a miniszter szerint. A belső értékesítés jó, viszont az export gyengült, sőt, rosszabb irányt mutat, mint azt tervezte a kormányzat. Ennek oka főleg a jármű- és az akkumulátorgyártás visszaesése. Ez Nagy Márton szerint egy német, egy európai, egy elektromos autózással kapcsolatos kérdés. Figyelmeztetett, meg kell érteni az elektromos autózás piacát, hogy mit akar Németország, Franciaország és Kína.

Nagy Márton elmondta, a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.

„Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik , hogy Európa talpra tud-e állni” – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot.

Szabó Levente: Nincs gond, nem vagyunk eladósodva

A tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idei évben 2,7 százalékos reál-GDP növekedést vár az MBH Bank.  Az év átlagában 11,8 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, így a fellendülés motorja a fogyasztás növekedése lehet. Az exportorientált ipar azonban csak lassan lábalhat ki, a kiskereskedelem és a turizmus ugyanakkor szép növekedést mutathat az év hátralévő részében.

Rövid távon nem számíthatunk jelentősebb forintgyengülésre

– mondta Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. 380 forint körüli árfolyam már erősnek tekinthető az euróval szemben, ugyanakkor a márciusi, 400 forint körüli árfolyamhoz való tartós visszatérés nem valószínű. A jegybanki alapkamat esetében is egy csökkenő tendencia látszik, az év végére 7,25 százalékról 6,25-6,75 százalék közöttre csökkenhet a hazai alapkamat szintje.

„Nehéz optimistának lenni”

Kónya István szerint az „óvatossági motívum” a legfontosabb tétel a megfigyelt jelenségek mögött. A Corvinus Doktori Iskolák vezetője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a háztartások különböző sokkok – ami lehet tartós jövedelmi sokk vagy amikor megnövekszik a bizonytalanság a környezetükben, például az aggregált bizonytalanság – hatására többet takarítanak meg.

Az általános gazdasági bizonytalanság a legfontosabb, ami például a magas infláció következtében alakulhat ki. Kónya elmondása szerint nehéz optimistának lenni, nem lát gyors és látványos kilábalást ebből.

Rádi Balázs, Pogátsa Zoltán és Kónya István
Rádi Balázs, Pogátsa Zoltán és Kónya István
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

„Magas a költségvetési hiány” – jelentette ki Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint nem szerencsés, hogy a magyar költségvetés ennyire „áfa-nehéz”, ugyanis válságok idején mindig bezuhannak az áfa-bevételek. A kiadási oldalon az a legnagyobb tényező, hogy magasak a kamatok – az a kérdés, hogy milyen ütemben lehet ezeket csökkenteni. Annak pedig objektív korlátai vannak, hogy gyorsan jöjjenek le a kamatok.

Megduplázódott a kockázati felár, a magyar energiapolitikai kitettség hatalmasan nagy

– mondta Pogátsa Zoltán, aki úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok sűrűbbek lesznek, ami szintén nem segíti a kockázati felárakat. 

Kónya István szerint a munkajövedelmet is elfogyasztjuk. A fogyasztási adó preferálása esetén az a helyzet, hogy nem az a fő érv, hogy a munkát segítjük, és a fogyasztást csökkentjük, hanem hogy azt könnyebb behajtani.

Itt olvashatja vissza, mi hangzott el az Economx makrogazdasági konferenciáján teljes egészében.