Közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak - idézi a legutóbbi Kormányinfón elhangzott bejelentést az MTI OS-en megjelent közleményében az Emmi. Az ötrészes közlemény elején kifejtik, a kormány célja az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és a közpénzek védelme, ezért nem egyszerűen az adósságrendezéséről született döntés, hanem a kórházak pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében az adósság újratermelődésének megakadályozásáról is.

A kormány az egészségügyi finanszírozási rendszer felülvizsgálata érdekében költségvetési felügyelőket rendel ki egyes kórházak mellé

Kapcsolódó

és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálja a lejárt kórházi tartozásokat is, hogy kiszűrje az irreálisan magas - jellemzően külföldi multiknál felmerülő - kórházi beszállítói árakat. Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen

- fogalmaz az Emmi közleménye.

A mintegy 80 milliárdos többlettámogatásból 42,8 milliárd forint jut a lejárt tartozások rendezésére (a lejárt kórházi adósság az államkincstár adatai szerint október végén 64 milliárd forint volt, az átlagos havi növekedést figyelembe véve mostanra meghaladta a 70 milliárdot. A szerk.) 36,6 milliárd forint pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére.

Az Emmi közleménye szerint a kórházak adósságállománya akkor alakult ki, amikor a baloldal kormányzása alatt a kórházak az alulfinanszírozottság és a pénzügyi megszorítások miatt egyre nagyobb adósságállományt kezdtek görgetni maguk előtt, amely az eddigi rendszeres adósságrendezés és a többlettámogatások ellenére is több intézménynél újratermelődik. (A kórházi adóssághelyzet az intézményrendszer államosítása, 2012 óta - a kormányzati kommunikáció ellenére - jelentősen romlott. 2012 májusában, az államosítás előtt 20 milliárd forintot tett ki, egy évvel később már majdnem 60 milliárdra rúgott, jelenleg pedig 70 milliárd forint. A szerk.)

Az adósságnövekedés okai között között az irreálisan magas beszállítói árakat, és a rossz gazdálkodási gyakorlatot említi a minisztériumi közlemény, hozzátéve, hogy ezért nem csak a kórházi adósság megszüntetése a cél, hanem a kórházak gazdálkodásának és finanszírozásának átalakítása, a jól gazdálkodó, adósságmentes kórházak jutalmazása, a felelős gazdálkodás ösztönzése, az indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése. Erre most a kormány 36,6 milliárd forintot biztosít a közlemény szerint.

Adósságrendezés

A lejárt adósság rendezésére szánt 42,8 milliárd forintot elosztásáról központosított adósságrendezési eljárás keretében döntenek 2020 február végéig. Az adósságrendezési eljárás főtárgyalója a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése.

A tárca szerint mindez jellemzően nem a kórházakba beszállító hazai kis és középvállalkozásokat (pl. pék, takarító, mosoda, varroda stb.) érinti, hanem a nagy külföldi egészségügyi beszállítókat, az olyan multikat, amelyek több százmilliós, vagy akár több milliárd forintos követeléseket fogalmaztak meg a magyar kórházak felé.

Az adósságrendezési folyamatról és az új finanszírozási rendszer kialakításának lépéseiről megjelent kormányrendeletről itt írtunk részletesen.

Az adósság keletkezéséről és a beszállítók érintettségéről pedig itt és itt is írtunk.