Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadta el a parlament.
A kormányváltás utáni átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés ezzel szemben már 6,8 százalékos hiányt mutatott. A tárca tételes átvilágítása után ez további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult – derült ki a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésén.
Ez azonban nem új hiánycél. A Pénzügyminisztérium szerint egyelőre technikai előrejelzésről van szó, amely azt mutatja, milyen pályán állna a költségvetés további intézkedések nélkül. Az új 2026-os hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg, ekkor nyújtaná be a 2026-os költségvetés átfogó módosítását is.
Ez különösen fontos a 2027-es kitekintésnél. A kiindulási pályában ugyanis szerepelnek olyan jóléti intézkedések, amelyek jelentős költségvetési terhet jelentenének: ilyen a 14. havi nyugdíj jövő évi, kéthetes részlete, az édesanyák adómentességének következő lépcsője, valamint az Otthon Start Program.
Az Economx kérdésére, hogy ezek az intézkedések valóban megmaradnak-e, Kármán András kitérő választ adott.
Nem ott tartunk. Egy technikai feltétel melletti előrejelzésről szól ez a hiánypálya, ilyen értelemben mindennel számol, ami törvénybe van iktatva, és ami automatizmussal megy, és semmi olyannal nem számol, amiről eddig nem hoztak intézkedést
– válaszolta a pénzügyminiszter az Economxnak.
A kormányzati üzenet így kettős: a kiindulási számokban a törvénybe iktatott vagy automatikusan futó tételek szerepelnek, a végleges politikai és költségvetési döntésekre viszont még várni kell.
Ez azt jelenti, hogy a 14. havi nyugdíj, az anyák szja-mentessége és az Otthon Start Program is része a technikai pályának, végleges kormánydöntésként még nem kezelhetők.
Kármán András szerint az előző kormány tisztában volt a költségvetés valós helyzetével, a nyilvánosság előtt mégsem erről beszélt. A pénzügyminiszter a háttérbeszélgetésen azt is jelezte, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium az idei büdzsébe 969 milliárd forintnyi RRF-forrást is bekalkulált. A tárca értékelése szerint nehezen volt hihető, hogy Magyarország ezt augusztus végéig kormányváltás nélkül megszerezhette volna.
A Pénzügyminisztérium számítása szerint a GDP-arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik. Azok a kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben, 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együtt 0,4 százalékponttal járul hozzá a hiány emelkedéséhez.
Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások hatása további 0,9 százalékpont. A tárca ide sorolja egyebek mellett a 35 éves útkoncesszió többletkiadásait, valamint a Budapest–Belgrád vasútfejlesztést. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő szén-dioxid-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.
A gyengélkedő gazdaságot megérzi a költségvetés is
A vártnál gyengébb gazdasági pálya 0,3 százalékponttal növeli a hiányt. A minisztérium szerint a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 százalék helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
Az elmúlt hetek részletes átvilágítása további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel. Ide tartozik az önkormányzati egyenleg romlása, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költése, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díj, az M49-es és egyéb útfejlesztések, valamint az egészségügy megnövekedett hiánya. Ezek miatt emelkedett a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára.
A tárca szerint a valós örökséget ennél is magasabb szám mutatja. A költségvetés ugyanis 969 milliárd forint, a GDP 1,1 százalékának megfelelő európai uniós forrással számolt a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből. A Pénzügyminisztérium szerint ezeket a forrásokat az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudta volna lehívni.
Ezek nélkül az államháztartás hiánya kormányváltás nélkül a tervezett 3,7 százalék helyett további intézkedések hiányában a GDP 8,3 százaléka lett volna. A minisztérium szerint a kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt: ennek fele már beépült a költségvetésbe, másik fele azon felül jelentkezett. A 8,3 százalékos örökölt hiány a tárca értékelése szerint azt mutatja, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.
Az Európai Unióval kötött megállapodás ugyanakkor javítja az idei képet. Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.
A 3,5 milliárd euró kedvezményes finanszírozású RRF-hitel költségvetési hatása attól függ, hogy a transzferek és tőkeemelések a kormányzati szektoron belülre vagy azon kívülre érkeznek. A Pénzügyminisztérium szerint a 2026-os hiányt összességében 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik az augusztusi, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek. Ide tartozik a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és az AI Gigafactories uniós programokkal kapcsolatos kiadás.
Mindent összevetve az EU-megállapodás 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt. A tőkeemelések miatt augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény jelentkezik, amelyre az Államadósság Kezelő Központ a hét eleji 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással készült fel.
A minisztérium számításai szerint az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt az EU-támogatások hazahozatala 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése 0,2 százalékponttal, a forint erősödése és a hozamok csökkenése pedig 0,1 százalékponttal mérsékli. Így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne.
A 2027-es kiindulási pálya valamivel alacsonyabb, ám itt is fontos, hogy technikai előrejelzésről van szó. Az idei évet jelentős egyszeri tételek terhelik: a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások együtt a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. Ezek nélkül a 2026-os hiány további intézkedések híján a GDP 6,6 százaléka körül alakulna.
Ehhez képest 2027-ben az édesanyák adómentességének következő lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program pedig szintén 0,1 százalékponttal emelheti a hiányt. Ezek a tételek azonban jelenleg a technikai kiindulási pálya részei, nem végleges politikai döntésként szerepelnek.
A hiánynövelő hatásokat több tényező ellensúlyozhatja. A csökkenő kamatkiadások 0,2 százalékponttal, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások mérséklődése 0,2 százalékponttal, az uniós programokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás csökkenése 0,2 százalékponttal, a működési és egyéb kiadások visszafogása pedig 0,3 százalékponttal javíthatja az egyenleget.
Mindezek eredőjeként a Pénzügyminisztérium szerint további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. A következő évre vonatkozó új hiánycélt a kormány október végéig határozza meg.
