„A bilaterális megállapodásoknál üzleti érdeket sérthet egyéb információ megadása" – ezt felelte Varga Mihály az ATV arra vonatkozó kérdésére, hogy pontosan mire fordítja a kormány a kinai gigahitelt. „A magyar adósságkezelés hosszú ideje arra törekszik, hogy a szükséges források begyűjtése is több lábon álljon, azaz több forrásból történjen” – így a pénzügyminiszter.  

Ugyanez igaz a külföldi forrásokra. A hagyományos angolszász és európai piacok mellett Katar, Japán és Kína is partner volt az elmúlt években

– közölte a pénzügyminiszter és hozzátette, hogy ősszel készülnek egy japán, úgynevezett Szamuráj-kötvény kibocsátásra.

Kapcsolódó

Közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése a cél

Kínával hagyományosan jó a kapcsolat, több alkalommal jelentünk meg a Panda-kötvény piacon, többek között a zöld átállás támogatására speciális Green Panda Bond-kibocsátással is. „Ezeket a piacokat szélesítette ki a mostani közvetlen kapcsolat, amely az ország számára hasznosan egészíti ki az eddigi lehetőségeket” – tette hozzá. „Annyit mondhatok el, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtunk meg. Gulyás miniszter úr helyesen jelölte meg a célt, elsősorban közlekedési-, és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez használjuk a hitelt” – közölte Varga.

Miről van szó?

Csütörtökön kiderült, csendben egymilliárd euróval növelte a magyar deviza-adósságot az állam, jelen árfolyamon 393 milliárd forintnak megfelelő hitelt vett fel kínai bankoktól. Az ügylet nem most, hanem még áprilisban történt.  Szokásával ellentétben a hitelfelvételről nem jelent meg közlemény, csak az Államadósság Kezelő Központ statisztikái utalnak rá, ott a Portfolio vette észre csütörtökön. 

A hitelről nem ismert minden részlet, csak az, hogy:

  • egymilliárd euró az összeg, a nagyságrend nem kicsi, a magyar GDP 0,4-0,5 százalékára tehető
  • a kamatozás változó
  • visszafizetni 2027 áprilisban kell.

Eddig a kötvénykibocsátás volt a jellemző

Az utóbbi években inkább a kötvénykibocsátást választotta az állam, ha devizában (dollár, euró, jüan) akart forráshoz jutni. Így történt 2024 elején is, akkor többszörös túljegyzés mellett bocsátott ki 2,5 milliárd dollár értékben kötvényeket Magyarország 12 évre, évi 5,74 százalékos hozam mellett. A kibocsátás 1,8 százalékpont prémiummal történt a benchmark amerikai államkötvény hozama felett.

Most egészen máshogy zajlottak az események, közlemény nincs és a részleteket illetően is visszafogott a kommunikáció. A rendelkezésre álló adatok szerint a devizadósságon belül a külföldi hitelállomány a március végi 2795 milliárd forintról ugrott nagyot: április végére 3152 milliárd forintra. A változás azonban nem tesz ki egymilliárd eurót, de az ÁKK közleménye világossá teszi:

Áprilisban 393,8 milliárd forint (1,0 milliárd EUR) összegű projektfinanszírozó devizahitel lehívása növelte a devizaadósságot.

Az ÁKK a Portfolio-nak azt a választ küldte, hogy az ügylettel az államadósság devizaaránya a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt. Azt is tisztázták, hogy a hitelt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe folyósította, az összegből infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. 

A leglényegesebb részlet hiányzik

Az Economxnek Varga Zoltán az Equilor senior elemzője azt mondta, hogy a hitelfelvétel nem volt teljesen transzparens, olyan értelemben, hogy a legfontosabb információ, a kamatláb hiányzik. Nem tudjuk a törlesztés ütemezését és a változó kamatozás további részleteit sem. Hozzátette, ezzel az ügylet jelentősen korlátozná a második félévben a devizakötvény kibocsátásokat, de a korábbi kommunikáció alapján ilyet a július-december időszakra egyébként sem tervezett az állam, mint néhány hete írta az ÁKK:

további jelentős euró és dollár nyilvános devizakötvény-kibocsátás nincs a 2024-es finanszírozási tervben.   

Kép: Economx

A reptérre kellett a pénz?

Az áprilisban felvett egymilliárd eurót részben vagy akár teljes egészben a Budapest Airport megvásárlására is fordíthatta az állam, az időzítés alapján lehet erre következtetni – mondta Varga Zoltán. Emlékezetes, a reptér 80 százalékáért 2,5 milliárd eurót fizetett az állam.

Arról már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője beszélt az ATV-nek, hogy sok még a kérdés a reptér és az azt övező infrastruktúra fejlesztése körül. Nem tudjuk például, hogy ha összekötik Budapestet Feriheggyel, a gyorsvasutat ki fogja megépíteni, de az sem kizárt, hogy egy kínai cég is részt vesz benne, és erre is felhasználható ez az összeg. „Ahogy az is lehet, hogy a BYD, a Catl, vagy más akkugyár feljesztésére, építésére fordítják" – tette hozzá a szakértő.