A csalódást keltő 2025 után az ING Bank elemzői is pozitív gazdasági fordulatra számítanak Magyarországon, ugyanakkor rontottak korábbi előrejelzésükön:

az eddigi 2,3 százalékos GDP-növekedési prognózisukat 1,9 százalékra módosították. 

Az év első felében a bank elemzői szerint a fogyasztás lehet a húzóerő, szoros összefüggésben a választásoknak megágyazó költségvetési lazítóintézkedésekkel. Az év második felében pedig már az export felzárkózását várja az ING, az újonnan megnyíló gyárak bekapcsolódásával a termelésbe. Ezektől a gyáraktól új exportkapacitások is várhatók, ami miatt összességében az ipar is kedvezőbben teljesíthet a gyenge 2025-ös év után – érdemi javulás csak az év második felére prognosztizálható, az év egészét nézve pedig 3 százalékos növekedésre lehet képes a magyar ipar. 

Érdekesek a kiskereskedelmi trendek is, bár maga a forgalom nem mutat különösebb fellendülést, az elmúlt hónapokban javuló bizalmi mutatók a fogyasztás tartósabb javulását jelezhetik előre, ami akár meredekebb növekedési pályára is állíthatná a gazdaságot. 

A januári inflációs adatot csütörtökön publikálja a KSH, a csalódást keltő decemberi (3,3 százalék) adat után. Negatív meglepetést decemberben a szolgáltatások (elsősorban a közlekedés, idegenforgalom, telekommunikáció) inflációja okozott, bár többségükben egyszeri hatások jelentkeztek. Az első negyedévben végig alacsonyan tarthatják a fogyasztói árindexet:

  • az alacsonyabb üzemanyagárak,
  • árstopok,
  • háztartási energiaárak egyszeri korlátozása.

Kiegyezhetünk egy 3,3 százalékos inflációval

Ezek alapján az év első 3 hónapjában az átlagos infláció 2 százalék körül alakulhat, az év végén viszont jönnek a magasabb, 4-4,5 százalékos adatok, ezek alapján idén 3,3 százalékos éves átlagos inflációval számol az ING Bank, 2027-ben pedig 4,3 százalékkal. 

Az ING elemzői szerint a decemberi inflációs adatra az MNB azzal reagált, hogy az év első ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Február 24-én viszont elindulhat a várva várt monetáris lazítás. Ami meggyőzheti erről a monetáris tanácsot az a januárban várhatóan több éves mélypontra csökkenő infláció, valamint a forinttal szemben kétéves mélyponton lévő euróárfolyam.

Infláció és alapkamat alakulása (%)

Választás: minden lesz, csak nem stabil forint

A lépést márciusban egy újabb 25 bázispontos lépés követheti. Ezután az áprilisi választás miatt már bizonytalan a folytatás, mivel hektikus forintárfolyam mozgásokra lehet számítani, a jegybank pedig vélhetően inkább erősödő devizát látna szívesen, ezért kivárhat. Ha azonban a devizapiaci viharok elkerülik Magyarországot, megnyílik a tér a kamatvágás folytatása felé, amivel 2026 végére 5,75 százalékra zsugorodhat az alapkamat.

A bank szakértői szerint a választásokon a legrosszabb forgatókönyv egy patthelyzet lenne, ebben az esetben ugyanis borítékolni lehetne a hektikus piaci árfolyammozgásokat. 

A forint elmúlt hetekben látott erősödését egyébként kevésbé a választásokkal kapcsolatos várakozásokkal, sokkal inkább globális tényezőkkel magyarázta az ING: úgy mint gyenge dollár, az orosz-ukrán békemegállapodás reménye. Utóbbinak Magyarország is nagy nyertese lenne, hiszen egy ilyen hírre a forint profitálna ebből a legnagyobb mértékben a régiós devizák közül.

Régiós devizák relatív árfolyammozgása

Jó hír, hogy hiába vannak csőben a kamatcsökkentések, a forintot továbbra is veszik a carry traderek. A választásokig erősödő forintárfolyamot vár az ING, mivel az euró-forint árfolyamába a piac már beárazhatta a februári és márciusi kamatcsökkentéseket. A további irányt teljes mértékben  a választások eredménye és az új kormány lépései határozzák meg.  

Hiányból sem lesz hiány

Azok után, hogy tavaly a költségvetés 5700 milliárd forint feletti hiánnyal zárt, az idei kilátások sem pozitívak. A kormányzati prognózis szerint a deficit idén a GDP 5 százalékára rúg majd, az ING szerint alapvetően nem is ez a probléma, hanem az, hogy a kamatkiadásoktól megtisztított elsődleges egyenleg messze nem lesz egyensúlyban, ehelyett a GDP 2,5 százalékát teheti ki a hiány.

A trend nem változik a következő években sem az ING várakozásai szerint, 5,2-5,5 százalék közti deficitekre kell berendezkedni, amely miatt az Államadósság Kezelő Központnak magasabb hiányt kell finanszíroznia, ez pedig több kötvénykibocsátással jár, főleg akkor ha lemaradunk olyan uniós forrásokról, mint az RRF és a SAFE.

Kapcsolódó