A magyar gazdaság 2022 óta stagnál, és egyelőre nem látszik egyértelmű fordulat. Az infláció továbbra is magas lenne célzott intézkedések nélkül, miközben a gazdasági teljesítmény ingadozó, valódi növekedés nélkül. A kilátásokat bonyolítják a 2026 tavaszi országgyűlési választások és a nemzetközi bizonytalanság, például az amerikai vámintézkedések Donald Trump visszatérésével. A jegybank 0,8 százalékos, az ING Bank 1 százalékos GDP-növekedést vár 2025-re – ez ugyan már növekedés, de messze van a lendületes kilábalástól. A kérdés továbbra is nyitott: mikor kezd el ténylegesen újra növekedni a magyar gazdaság?

Az inflációs előrejelzésnek is csökkenő tendenciát kellene mutatnia optimális esetben. Ennek azonban az ellentetje történik: rendszeresen emelni kellett a várakozásokat. Az inflációs helyzetkép azonban csak látszólagosan javul, a valóság ennél sokkal árnyaltabb, és közel sem pozitív.

„A magyar gazdaság 2022 közepe óta képtelen kitörni a stagnálásból”

 – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a pénzintézet sajtóbeszélgetésén, kiemelve, hogy kis, nyitott gazdaságként nagyon fontos Magyarországnak a környező országok helyzete.

A jelenlegi polikrízis idején sem a belső, sem a külső motorok nem működnek – húzta alá, kiemelve, hogy a koronavírus-járvány alatt és a 2008-as globális pénzügyi válság és az európai adósságválság alatt ezek a motorok még működtek, mostanra azonban ez a helyzet megváltozott.

Halott gazdasági modell

A német gazdasági modell, ami az elmúlt 2 évtizedben működött, halott.

  • Kiszervezte a keresletét Kínába, a kínaiak azóta lepipálták a németeket.
  • Az olcsó energiát kiszervezték az oroszokhoz, ami a háború miatt nem működik már.
  • A harmadik pedig a védelem, ami szintén megbukott, hiszen a NATO ezeket a tevékenységeket már kiszervezte az Amerikai Egyesült Államokba.

A vámháború egy vissza nem térő lehetőség lehet az Európai Uniónak. A következő 5-10 év növekedési versenyét megnyerheti az EU, ez lehet az egyik erős külső motor a magyar gazdaságnak.

„Bizalom, bizalom és bizalom”

– erre van szükség az aktuális gazdasági környezetben.

Mi a helyzet a fogyasztással és a bizalommal?

A háztartások fogyasztási kiadásai 7 százalékkal maradnak el ahhoz képest, ha nem lennének sorozatos válságok. Ott van ez az összeg a magyar gazdaságban, csak a lakosság megtakarításokban tartja ezt a pénzt, és nem költi el fogyasztásra.

Az Eurostat adatai szerint a fogyasztói bizalom 2018/2019 környékén még pozitív volt, ehhez képest a jelenlegi helyzet tragikus, hiszen bár vannak pozitív tendenciák is, többségében pesszimista a lakosság.

Az értékcsökkenés fedezésére sem elég a beruházási volumen

Hasonló trend rajzolódik ki a beruházásoknál, ahol a mélyrepülést több tényező együttállása magyarázza. A jelenlegi beruházási volumen már lassan arra sem elég, hogy az amortizációt fedezze. Mindez csökkenő tőkeállományhoz vezethet, emellett megnehezíti a helyzetet a hazai gazdaság demográfiai problémái, ami a munkaerő felvételi, aktivitási problémáit is jelzi.

„Innen szép nyerni”

– húzta alá Virovácz Péter.

A jelenlegi trendek szerint, ha elmegy valaki szülési szabadságra vagy nyugdíjba, nem pótolják, többségében „csendes létszámcsökkentések” zajlanak, nagy elbocsátási hullámokról néhány kivételtől eltekintve nem hallhattunk az elmúlt időszakban.

Mindenki munkaerőt tartalékol. Ha a következő egy-két évben nem jön a növekedési hullám, akkor ők utcára kerülhetnek és elindulhat egy recessziós hullám. Ha mégis sikerül a növekedés, akkor valószínűleg jöhet a fordulat, ami elindíthat egy átárazást a vállalati szegmensben.

Mekkora inflációval számolhatunk?

Az infláció előrejelzése a globális sokkok és a kormányzati mikromenedzsment nehezebb, mint valaha. Az elmúlt egy-két hónapban szinte heti rendszereséggel változott az előrejelzés, az ING most 4,5 százalékkal számol.

Ennek okai:

  • az euró-forint árfolyam ingadozása (3,3 százalékos kilengés),
  • az olajár ingadozása (16 százalékos kilengés),
  • az árrésstop egyes élelmiszerekre és háztartási cikkekre (1-1,5 százalékos változás)
  • ,és az önkéntes árkorlátozás a piaci szolgáltatások területén.

„Az árrésstop-intézkedés kicsit olyan, mintha egy lufit próbálnánk nyomkodni, egyszer kijön belőle a levegő” – mondta Virovácz Péter. Az Economx kérdésére elmondta,

hosszú távon inkább megnehezíti a helyzetet egy ilyen intézkedés. Hiszen, ha csak néhány hónapig marad velünk egy piacot korlátozó intézkedés, az akár vissza is vetheti az árak emelkedését, ugyanakkor amennyiben ez hosszú hónapokon át velünk marad, teljesen más a helyzet.

Lapunk kérdésére a vezető elemző vállalati példákat is említett, egyes cégek a marketingkampányaikat finomhangolják: az árrésstopos termékek reklámozását visszaveszik, és helyette más termékek reklámjára költenek többet, ezzel biztosítva, hogy a termékek iránti kereslet is hasonlóan alakuljon – és képesek legyenek a piactorzító miatt intézkedéseket kiküszöbölni.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
Kép: ING

Költségvetési kilátások

A költségvetési politika lépésről lépésre engedi ki a gyeplőt a gazdaság támogatásáért. A vártnál rosszabb 2024-es költségvetési hiány további nyomást gyakorol a költségvetési célok elérésére. A gazdaságpolitikai döntések a bizalmat növelnék és az inflációs várakozásokat csökkentenék, mindez természetesen hatással lesz a 2026-os országgyűlési választásokra.

A makrogazdasági kilátások romlása rontja az idei és a már elfogadott jövő évi költségvetés teljesíthetőségét. A költségvetési hiányok uniós szinten a magyarhoz hasonlóan alakulnak.

„Amíg az ország tudja magát finanszírozni, fenntarthatónak tűnik a helyzet”

– húzta alá Virovácz Péter.

Ami miatt ez relatíve magas, az a kamatkörnyezet. A piac újbóli kamatvágásokra számít a jegybanktól, de az ING erre nem lát mozgásteret az MNB szigorú és óvatos monetáris politikai kommunikációja alapján.

A jegybanki alapkamat a nap végén nem sokat nyom a latba: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatott hiteleket kapnak, a nagyvállalatok devizában gondolkodnak, a lakosság pedig kamatsapkákkal vehet fel hitelt. Az alapkamat igazán a nemzetközi befektetőknek számít.

Az árfolyamban lehetnek kilengések

Év végére 410-415 forint/euró körüli árfolyamra számít az ING. A vámok bevezetése, a választások közeledése, valamint a bizonytalan gazdasági helyzet miatt lehetnek nagyobb kilengések. Az átlagos piaci várakozásokhoz képest az ING gyorsabb mértékű növekedésre számít.

Így alakulhatnak a Trump-vámok

A vámháború jelenlegi állásában pozitívum az USA és Kína közötti keretmegállapodás, valamint az USA és EU közötti pozitív tárgyalások. Negatívum, hogy a vámokat csak ideiglenesen halasztották el, valamint egyelőre semmilyen hosszú távú megállapodás nem született. Virovácz Péter szerint a bejelentett megállapodások inkább a „kirakatnak” szólhatnak.

Az ING Bank alapforgatókönyve szerint az átlagos effektív vámok mértéke a jelenlegi szinteken ragad:

  • EU: 10-15 százalék,
  • Kína: 50 százalék,
  • a világ többi része: 10-15 százalék.

Mi a helyzet a közel-keleti konfliktussal?

A legfőbb kockázat a Hormuzi-szoros blokád alá vétele, ahol a világ tengeri olajszállításának 25, az LNG-nek 20 százaléka halad át. Egy sikeres blokád esetén akár 50 százalékkal is megugorhatnak az energiaárak.

A piacok (USA, eurózóna, főbb jegybankok) meglehetősen nyugodtan fogadták az eszkaláció hírét. Egyértelmű inflációs kockázat, elhanyagolható növekedési kockázat várható rövid távon. A főbb jegybankok az idénre várt kamatvágásaikat elhalasztják.

Egy rövid blokád érdemben nem írja át a devizapiaci stratégiákat. Egy hosszú blokád azonban leértékelné a japán jen és az euró menedékeszköz-szerepét a dollárral szemben. A külső kamatvárakozások felfelé tolódása és a dollár erősödése negatív kockázat a forint számára.