„Egyértelmű célunk, hogy zászlóshajója legyünk a magyar kutatás-fejlesztésnek. Ennek érdekében olyan stratégiát indítottunk el, amellyel a HUN-REN valóban be tudja tölteni ezt a szerepet” – mondta a Bay Zoltán Kutatóközpont által szervezett Kínai–Magyar Innovációs Napot megnyitó beszédében Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke. A hétfői rendezvény fókuszában az akkumulátortechnológia állt, amelyet egy tágabb innovációs keretbe helyezve mutattak be. A félnapos konferencián számos együttműködési megállapodást is kötöttek a felek.

Fontos mérföldkő mindebben, hogy a HUN-REN önálló törvényt kapott, amely megerősíti a tudományos kutatás autonómiáját, hatékonyabb működési kereteket teremt, és a hálózat kutatóintézeteinek saját ingatlanokat biztosít. A jogszabály célja, hogy növelje a magyar kutatások hatékonyságát és erősítse azok nemzetközi elismertségét.

Gulyás Balázs mindehhez hozzátette, hogy a Fővárosi Törvényszék hétfőn hivatalosan is bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, ami mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez azt jelenti, hogy 

a szervezet már nem csupán kutatóintézetek együttese, hanem önálló döntési hatáskörrel rendelkező kutatási hálózat is. 

„Régi alapokon, de új struktúrában működünk: a HUN-REN saját maga dönthet kutatási terveiről és irányairól” – fogalmazott a szervezet elnöke. „Kis országként, amelyet nem lehet összevetni Kínával vagy az Egyesült Államokkal, különösen megfontoltan kell fókuszálnunk azokra a kutatási területekre, amelyek a magyar emberek számára a legfontosabbak. Mivel a HUN-REN adófizetői forrásokból működik, a mi feladatunk, hogy a magyar állampolgárok érdekeit szolgáljuk a kutatás és az innováció területén” – mondta Gulyás Balázs.

A HUN-REN munkáját a Nemzeti Kutatási Program, ezen belül a Neumann János Program határozza meg, amely azokra a területekre koncentrál, amelyek „alapvetően befolyásolják az emberek és az ország életét” – ilyen a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a fenntarthatóság. 

Ehhez azonban Gulyás Balázs szerint szemléletváltásra van szükség a magyar kutatói közösségben. „Nem elég, ha az eredmények az asztalfiókban maradnak – azokat azonnal be kell vinni az értékláncba, a kutatási-innovációs-gazdasági folyamatokba. Az elért tudományos eredményeknek kézzelfogható hatást kell kiváltaniuk az emberek életében és a gazdaságban egyaránt” – tette hozzá.

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke
Kép: MTI, Bruzák Noémi

Kína éllovas szerepet harcolt ki az autóiparban

„A globális autóipar példátlan átalakuláson megy keresztül. Kína fejlődése az új energiahordozók és hajtástechnológiák területén rendkívül gyors, és mára a világ élvonalába került. Ezek az eredmények nem véletlenül születtek: a kínai kormány tudatos iparfejlesztési politikájának köszönhetők, amely támogatta az innovációt és az elektromobilitás előretörését” – fogalmazott előadásában Liu Anmin, a China Automotive Engineering Research Institute Co., Ltd. (CAERI) vezérigazgatója. Szerinte a kínai vállalatok komoly áttöréseket értek el az akkumulátortechnológia területén, ami meghatározó szerepet játszik az autóipar jövőjében. 

Intézetük, a China Automotive Engineering Research Institute, több mint hat évtizedes múltra tekint vissza, ez idő alatt pedig folyamatosan a gyártás, a kutatás-fejlesztés és az innováció összekapcsolására törekedtek. Ma már nyolc országos tesztközpont támogatja a munkájukat – az önvezető technológiáktól a szélcsatornás tesztelésig terjedő kutatási spektrummal.

Liu Anmin szerint Európa – az autóipar bölcsője – továbbra is kulcsszereplője a zöld átállásnak, és az uniós szigorú kibocsátási előírások és a fenntarthatósági célok nyomán itt is egyre gyorsabban növekszik az új energiával hajtott járművek piaca. 

„Magyarország, mint innovatív hídfőállás Európa szívében, kiváló lehetőséget kínál számunkra arra, hogy európai partnereinkkel közösen fejlesszünk és bővítsük együttműködésünket”

– tette hozzá a CAERI vezérigazgatója.

Mei Huiling, a csungkingi Hi-Tech Transfer Centre vezérigazgatójaként pedig arról beszélt, hogy a technológia-transzfer területén szeretnének egy új típusú szövetséget létrehozni, amely elősegíti az egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők közötti információcserét. Céljuk, hogy ezáltal teljes mértékben kiaknázhassák az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és valódi szinergiákat hozzanak létre a kutatás és az ipar között. Mint mondta, arra törekszenek, hogy új áttöréseket érjenek el az innovációs együttműködésben – legyen szó kiállításokról, B2B találkozókról vagy közös fejlesztési projektekről. Céljuk, hogy egyre aktívabban vegyenek részt egymás kezdeményezéseiben, és mélyítsék a kínai és magyar partnerek közötti kapcsolatokat az innováció és a technológiai haladás érdekében.

A magyar–kínai technológiatranszfer-együttműködés egyébként 2015-ben indult a Bay Zoltán Kutatóközpont és Csungking város High-Tech Központja között – ennek keretében jött létre a Chinese-Hungarian Technology Transfer Centre (CHTTC), amely állami hátterű intézményként működik mindkét országban, célja pedig a Magyarország és Kína közötti technológiai együttműködések és kutatói kapcsolatok előmozdítása. 

Már van elérhető támogatás is

Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy az energetikai szektor mélyreható átalakuláson megy keresztül, és ez a folyamat még néhány évig biztosan folytatódni fog. A villamosenergia-termelés oldaláról nézve ma már a Magyarországon előállított áram mintegy 58 százaléka megújuló forrásokból származik – öt év alatt jutottunk el idáig, ami önmagában is óriási eredmény. Mindez a teljes villamosenergia-szektor szerkezeti átalakulását is magával hozta – tette hozzá. Szerinte minden ilyen átalakuló folyamatban szükség van biztos pontokra, iránytűkre, amelyek „segítenek a jövőbe látni”. Mint mondta, ehhez elengedhetetlenek az olyan intézmények, mint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vagy a Bay Zoltán Kutatóközpont, amelyek kutatásaikkal és innovációikkal tudományos alapot és szakmai hátteret biztosítanak a döntéshozatalhoz és a technológiai fejlődéshez.

Beszámolt arról is, hogy másfél hónappal ezelőtt egy olyan pénzügyi támogatási programot hirdettek meg, amelynek egyik kiemelt fókuszterülete az akkumulátortechnológia fejlesztése – beleértve az új technológiák kifejlesztését és a korábban gyártott akkumulátorok megfelelő kezelését is. „Ezzel a célunk, hogy támogassuk a fenntartható energiaátmenetet, és ösztönözzük a hazai innovációt ezen a kulcsfontosságú területen” – tette hozzá.

Kapcsolódó