Az idősek körében növekvő szegénység – ami a 2022-es és 2023-as magas infláció idején vált különösen nyilvánvalóvá – rávilágít a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer régóta fennálló strukturális problémáira. Annak érdekében, hogy a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket csökkentse és garantálja minden idős ember jogát a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz, Magyarországnak emelnie kell a legalacsonyabb nyugdíjak összegét – írta jelentésében a Human Rights Watch.
A szervezet szerint a magyar kormány nem garantálja az idősek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, beleértve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és lakásfenntartáshoz való hozzáférést, ezért a hatóságoknak sürgősen felül kell vizsgálniuk az öregségi nyugdíjakat, és azonnali lépéseket kell tenniük a nyugdíjak emberi jogi kötelezettségeknek megfelelő emelésére annak érdekében, hogy az idősek körében növekvő szegénységet kezelni tudják.
Kartik Raj, a Human Rights Watch vezető európai kutatója szerint
A hivatalos statisztikák szerint 2024 végéig mintegy 2 millió fő részesült öregségi nyugdíjban,
- akiknek több mint kétharmada kapott a havi bruttó minimálbérnél (266 800 forint, azaz 676 euró) alacsonyabb összeget.
- A nyugdíjasok csaknem egynegyede (471 000 fő) részesül a hivatalos szegénységi küszöb (173 990 forint, azaz 441 euró) alatti összegű nyugdíjellátásban. Ebben a csoportban a nők száma és aránya is magasabb.
A Human Rights Watch 45 járulékalapú öregségi nyugdíjban részesülő személlyel készített interjút Budapesten és két vidéki településen. Az interjúalanyok kora 65 és 91 év között mozgott. A szervezet ezen kívül szociálpolitikai szakértőkkel és nyugdíjas szervezetekkel egyeztetett, valamint hivatalos adatokat is elemzett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az idősek körében az utóbbi pár évben jelentősen nőtt a szegénység kockázata.
Míg a 65 év felettiek kockázati rátája 2018-ban még 6,3 százalék volt, ez a szám 2023-ra 16,1 százalékra emelkedett. Az idős nők közel egyötöde van kitéve szegénységi kockázatnak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az adatok a 64 év alattiak körében és a teljes népességet tekintve csökkenést mutatnak.
Az idősek körében tapasztalható szegénység növekedése egybeesik a 2018-ban kezdődő és 2022-ben és 2023-ban hirtelen megugró inflációs hullámmal, amely során Magyarországon az élelmiszerárak emelkedése jelentősen meghaladta más európai uniós országokét. Az infláció által leginkább sújtott csoportok közé tartoztak az alacsony nyugdíjból élő idősek: sokan közülük nem jutottak megfelelő élelemhez az alapvető élelmiszerek – például a cukor, az étolaj, a liszt, a tejtermékek, a hús és a gyümölcs – árának ugrásszerű növekedése miatt.
– mondta egy 90 éves asszony, aki egy állami tulajdonú textilipari vállalatnál dolgozott, majd egy állami boltot vezetett Jász-Nagykun-Szolnok megyében, egészen 1991-es nyugdíjba vonulásáig. Aki 40 évet dolgozott, annak nem így kellene élnie. Igazságosabb nyugdíjrendszerre van szükség – tette hozzá.
A kormány nyugdíjasoknak nyújtott további pénzügyi támogatásra irányuló lépései csak részleges enyhülést hoztak, és nem kezelték a strukturális egyenlőtlenségeket.
A kabinet 2020-ban fokozatosan bevezette az úgynevezett 13. havi nyugdíjat, ami 2024 óta évente plusz egyhavi kifizetést biztosít minden nyugdíjas számára. 2025 novemberében a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is bejelentette. Bár az interjúalanyként megszólaltatott idősek értékelték az extra támogatást, sokan úgy vélik, hogy a kormánynak az alapvető problémát kellene kezelnie, vagyis azt, hogy a havi nyugdíjak túl alacsonyak ahhoz, hogy kezeljék az idősek körében növekvő szegénységi kockázatot.
2025 júliusában a kormány minden nyugdíjas számára egyszeri, 30 ezer forint (76 euró) értékű élelmiszer-utalványt biztosított, sok megszólaltatott idős ember szerint az utalványok helyett a pénzösszeg nyugdíjhoz történő hozzáadása nagyobb önállóságot biztosított volna számukra a támogatás felhasználásában. Mások politikai gesztusnak minősítették az élelmiszer-utalványokat. Ismét mások szerint azok lényegesen kevesebbet értek annál az adó-visszatérítésnél, melyet a kormány eredetileg a nyugdíjasok számára javasolt, de végül a várható adminisztratív nehézségek miatt elvetett.