Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elsőre mindenesetre meglepőnek tűnhet, hogy
miközben zajlik a Tisztítótűz akció, az Orbán-kormányok egyik legszimbolikusabb alakja, Szijjártó Péter egyik napról a másikra lemondott parlamenti mandátumáról.
A képviselői mandátum megszűnésével együtt a mentelmi jogától is elesik.
Döntésének okaként egy rendkívül megtisztelő ajánlatot jelölt meg, amelyet a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától kapott egy nemzetközi pozíció betöltésére.
A BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább
– fogalmazott a korábbi külügyminiszter.
Ennek a folyamatnak van egy tudományos neve is:
forgóajtó-effektus.
Gyorstalpaló
A jelenség politikai gazdaságtani magyarázatát George Stigler, a Chicagói Iskola Nobel-díjas közgazdásza fektette le 1971-ben. Stigler szembement azzal a hagyományos jóléti közgazdaságtani állítással, amely szerint az állami szabályozás és a hatóságok felállítása kizárólag a piaci hibák kijavítását, valamint a közérdek védelmét szolgálja.
Stigler elmélete szerint a szabályozás maga is piac. A kínálatot a politikusok és a bürokraták adják az állami kényszerítő erő formájában, a keresletet pedig az érintett iparági szereplők támasztják. Az iparágak azért próbálják befolyásolni a szabályozást, hogy megszerezzék az állami kényszerítő erő legfontosabb „termékeit”.
Ezek közé tartoznak a közvetlen pénzügyi támogatások és szubvenciók, a piacra lépés korlátozása, a helyettesítő termékek vagy rivális technológiák hátrányos szabályozása, valamint az olyan ár- vagy bérszabályozási elemek, amelyek a már piacon lévő szereplőket védhetik.
A forgóajtó-effektus érthető hazai példája lehet Szijjártó Péter pályaváltása is. Miniszterként a kormány egyik legfontosabb arca volt az ázsiai autóipari és akkumulátoripari beruházások magyarországi térnyerésében, most pedig egy kínai autóipari óriás nemzetközi vezetői pozíciójába kerül.
A másik politikai oldalon is találni hasonlóan tanulságos példákat. A legismertebbek közé tartozik Kapitány István energetikai miniszter, aki rövid kitérő után a Shelltől érkezett a kormányzatba. A jelenséget gazdaságpolitikai szempontból talán Kármán András pénzügyminiszter pályaíve mutatja meg a legjobban, mindenfajta értékítélet nélkül.
A forgóajtó-effektus lényege a közszféra és a szabályozott magánszektor közötti átjárás. Kármán András esetében ez a pályaív tényszerűen látható: korábban a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 2010–2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, később az EBRD igazgatósági tagjaként dolgozott, ezt követően az Erste-csoportban töltött be vezető szerepet, 2026-ban pedig pénzügyminiszter lett.
Vagyis Kármán korábban állami pénzügyi szabályozási pozícióban dolgozott, később az Erste-csoport vezetője lett, majd pénzügyminiszterként visszatért a kormányzati pénzügypolitika irányításába. Ez önmagában nem jogsértés. A jelenség a nemzetközi szakirodalomban mégis klasszikus összeférhetetlenségi és szabályozói elfogultsági kockázatként jelenik meg.
A folyamatot tovább erősítheti a Tisza Párt által elfogadott, 12 éves képviselői mandátumkorlát is. Ha egy politikus számára a parlamenti karrier időben szigorúan korlátozott, a magánszektor felé vezető út természetesebb karrierpályává válhat. Ez növelheti annak jelentőségét, hogy milyen összeférhetetlenségi, lobbiszabályozási és lehűlési időre vonatkozó garanciák működnek a rendszerben.
A forgóajtó-jelenség a modern közigazgatás és a magánszféra közötti rendszerszintű személyi átjárást írja le. Közhivatalnokok, szabályozó hatóságok döntéshozói és politikusok lépnek át az üzleti szektorba, illetve iparági lobbisták és cégvezetők kapnak pozíciót az állami döntéshozatalban. A jelenség támogatói szerint a magánszféra tapasztalatainak becsatornázása hasznos lehet a közigazgatás számára. Megfelelő jogi és etikai szabályok hiányában ugyanakkor a forgóajtó a hivatallal való visszaélés, a nyerészkedés, az illetéktelen befolyásolás és a bennfentes információk magánérdekű hasznosításának kockázatát hordozza.
- A legismertebb nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a közszféra és a nagyvállalati világ közötti átjárás önmagában nem feltétlenül jogsértő, mégis komoly bizalmi és összeférhetetlenségi kérdéseket vethet fel. A jelenség lényege, hogy korábbi állami vezetők, szabályozók vagy döntéshozók később olyan piaci szereplőknél jelennek meg, amelyekre hivatali tevékenységük, kapcsolatrendszerük vagy bennfentes tudásuk hatással lehetett. A másik irány is érzékeny: amikor nagyvállalati vezetők kerülnek olyan állami pozícióba, ahol korábbi iparáguk szabályozásáról vagy támogatásáról dönthetnek.
- Európában az egyik legismertebb eset José Manuel Barroso volt európai bizottsági elnök Goldman Sachs Internationalhöz való 2016-os csatlakozása volt. Az ügy azért vált jelképessé, mert Barroso korábban az Európai Bizottság élén az uniós gazdaságpolitika egyik legfontosabb szereplője volt, később pedig egy globális nagybank tanácsadójaként jelent meg. Hasonlóan sokat idézett ügy Neelie Kroes korábbi uniós biztos és az Uber kapcsolata, amely az Uber Files nyilvánosságra kerülése után került ismét reflektorfénybe. Mindkét példa azt a kérdést helyezte előtérbe, hogy a volt uniós vezetők milyen mértékben hasznosíthatják korábbi kapcsolatrendszerüket és intézményi tudásukat a magánszektorban.
- A politikai és stratégiai iparágak közötti átjárás másik emblematikus példája Gerhard Schröder volt német kancellár orosz energetikai érdekeltségekhez fűződő kapcsolatrendszere. Schröder távozása után orosz állami energiacégekhez, illetve azokhoz kötődő projektekhez kapcsolódott, ami különösen az ukrajnai háború után vált politikailag érzékennyé. Az ügy a forgóajtó-effektus energetikai dimenzióját mutatta meg: egy volt kormányfő olyan szektorhoz került közel, amelyben hivatali ideje alatt is stratégiai döntések születtek. Ilyenkor a fő kérdés nem kizárólag a formális jogszerűség, a közpolitikai döntések iránti bizalom is.
- Az Egyesült Államokban a Cheney–Halliburton-ügy, valamint a Goldman Sachs és az amerikai pénzügyminisztérium közötti személyi átjárás vált a forgóajtó-effektus legismertebb hivatkozási pontjává. Dick Cheney a Halliburton vezérigazgatója volt, mielőtt alelnök lett, a vállalat későbbi iraki szerződései miatt pedig az ügy a katonai-ipari komplexum és a kormányzati hatalom kapcsolatának szimbólumává vált. A pénzügyi szektorban Hank Paulson és Robert Rubin pályája mutatta meg látványosan, hogyan kerülhetnek Wall Street-i vezetők kormányzati gazdaságpolitikai pozícióba, majd vissza a pénzügyi világba. Ezek az esetek nem pusztán személyes karrierutak: gazdaságpolitikai szempontból azt jelzik, hogy a szabályozott piac és a szabályozó állam közötti határ mennyire átjárhatóvá válhat.
Szijjártó Péter távozása e szempontból is látványos: a parlamenti mandátum megszűnése után ugye már nem védi az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog. Ez különös helyzetet teremthet akkor, ha a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjénél egyszer megjelenik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársa.
