Magyarország már második alkalommal küldött űrhajóst a világűrbe, a mostani küldetés legfontosabb célja az volt, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a természettudományok iránt, mondta Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős kormánybiztos a harmadik AI Summiton a Zene Házában.

Az emberiség rendkívül intenzíven használja a világűrt, kitágult az élettér. Példaként említette a kormánybiztos, hogy a Föld megfigyeléstől, a telekommunikációig, a navigációtól az alapkutatásig és az alkalmazott kutatásig szinte mindent összefügg a világűrrel. A világűr kettős felhasználású, ez azt jelenti, hogy az űrbeli eszközök, technológiák vagy tevékenységek egyszerre szolgálhatnak polgári és katonai célokat is. Például a NATO 2019-ben műveleti területté is nyilvánította a világűrt. 

Beszélt arról is, hogy az űripar egyik fontos szerepe az eszközök fejlesztése, a másik pedig az emberi rész, ami nem helyettesíthető, ezek egymás mellett párhuzamosan futó területek.

Két űrállomása van az emberiségnek

Jelenleg két űrállomással rendelkezik az emberiség, az egyik az International Space Station (ISS) vagyis a Nemzetközi Űrállomás, a másik pedig a kínaiaké, ennek a neve, Tiangong vagyis Mennyei Palota.

Az, aki ellenőrzi az alacsony Föld körüli pályákat, az ellenőrzi a Föld-közeli űrt, és aki ezt ellenőrzi az uralja a Földet, és aki uralja a Földet az határozza meg az emberiség sorsát

 – mondta Ferencz Orsolya.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Példaként említette a kormánybiztos Donald Trump, amerikai elnök szavait, aki azt mondta még az első elnöki ciklusa végén, hogy nem lehetsz a Földön első, ha az űrben második vagy, ezzel a mondattal képbe helyezte, hogy hogyan is képzelik el a nagyhatalmak a világűr szerepét – véli Ferencz Orsolya. 

Betört az űriparba a magánszektor

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) mellett megérkezett rengeteg magáncég is az űrtevékenységbe, ma már technológiai verseny folyik ezen a területen, itt fejleszt Elon Musk űrvállalata is. A magáncégek között van az Axion Space is, ezzel a céggel bonyolította le Magyarország a Kapu Tiborral sikeres űrutazást.

Mi nem tegnap kezdtük, 1946-hoz köthető a magyar űrkutatás születésnapja.

Sikeresek vagyunk az Európai Űrügynökségben (ESA) – emelte ki Ferencz Orsolya. 2015 óta rengeteget léptünk előre, 2018-2024 között sikerült megötszörözni a befizetéseket, ez a pénz nem marad ott, a cégek által visszahozható – tette hozzá a kormánybiztos.

2018-ban indították újra a magyarországi űrprogramot, 2021-ben megalkották az űrstratégiát, 2021-ben pedig elkülönítettek a HUNOR programra 99 millió dollárt, ismertette a magyar űrprogram állomásait Ferencz Orsolya.

Ma már több száz fős közösség áll a HUNOR program mögött. Mérnökök, orvosok, gazdasági szakemberek, jogi team. Felidézte, hogy 2022-ig lehetett az Ügyfélkapun jelentkezni a HUNOR programba, összesen 247-en regisztráltak sikeresen. 2024 májusában választották ki a két űrhajósjelöltet, Kapu Tibort és társát Cserényi Gyulát. Megemlítette Farkas Bertalant is, aki a HUNOR programban végig segítette a fiatal űrhajósok munkáját.

Ax-4

Az Axiom Mission 4 (Ax-4) egy magánűrhajós küldetés volt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amit az Axiom Space nevű amerikai vállalat szervezett. A küldetés 2025. június 25-én indult a floridai Kennedy Űrközpontból, egy SpaceX Crew Dragon űrhajóval és Falcon 9 hordozórakétával. A négyfős nemzetközi legénység tagja volt Kapu Tibor magyar űrhajós is, aki a HUNOR program keretében repült.

Összesen 25 magyar kísérletet tudott elvégezni Kapu Tibor az űrben, sorolta Ferencz Orsolya. Tíz tudomány terület volt érintve a kutatási csomagban, nagyon hangsúlyos volt az egészségügyi és az oktatás a küldetés során. Az Axiom-4 azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy ez a küldetés volt, amelyik a legtöbb időt karanténban töltötte.

A HUNOR program folytatódik, hiszen olyan képességek birtokában van Magyarország, amire 45 évet kellett várnunk és ez egy igazi elitklubot jelent hazánk számára.  

Iszonyú pénzek vannak az űriparban

2024-ben 7,8 százalékkal bővült a globális űrgazdaság értéke 2023-hoz képest, elérte a 613 milliárd dollárt, a becslések szerint 2030-ra elérheti az ezer milliárd amerikai dollárt is – emelte ki Ferencz Orsolya.

Beszélt arról is, hogy az Európai Unióban (EU) egyre növekvő figyelem hárul az űrprogramokra. Az EU GDP-jének közel 3 százalékát kellene űrkutatásra, űrprogramokra költeni ahhoz, hogy felzárkozzon a versenytársakhoz, Kínához vagy az Amerikai Egyesült Államokhoz.