A rendezvényen előadó egyetlen külföldi közgazdász szerint az országnak imázsproblémái vannak, ami az elmúlt évek külföldi vállalkozásaival folytatott konfliktusos politika eredménye. Hozzátette: az az érzése, idén jöhet a felminősítés, hiszen jelentős a fizetési mérleg többlete, amit nehéz figyelmen kívül hagyni. (Más londoni elemzők eközben csak jövőre várják a felminősítést, míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint megérett a helyzet a jobb osztályzatra. Az S&P ma dönthet a kérdésben.)

Magyarország egyik erőssége a fizetési mérlege - ez a belső kereslet csökkenésével is összefüggésben van az exportorientált ipari termelés növekedés mellett -, szemben a jobb hitelbesorolással rendelkező Lengyelországgal. Igaz, a GDP-arányos államadósság-ráta még mindig 80 százalékon áll annak dacára, hogy a deficitet sikerült mérsékelni.

Kapcsolódó

A jó hír Magyarország kapcsán, hogy a regionális GDP-növekedési lista élén áll, és bár ennek hátterében sok probléma van, a növekedés az növekedés - mondta az Orbán-kormány tevékenységét korábban rendszeresen kritizáló elemző. Elismerően szólt a deficitcsökkentésről is, illetve úgy látta, lehetőség mutatkozik az adócsökkentésre is, bár egy 2016-os szja-vágás túl ambiciózus lehet.

Ash szerint ezután talán kevésbé lesz szükség a tűzoltásszerű adóváltoztatásokra, illetve csökken a válságintézkedések bevezetésének esélye - a vállalkozások rendszerint a túl sokszor és túl ötletszerűen változó jogszabályokra és adókra panaszkodnak.

Ash szavaiból kiderült: az Orbán-kormány külföldi vállalkozásokat nem éppen favorizáló politikája/retorikája elriaszthatja azt a nagy mennyiségű külföldi tőkét, ami épp befektetési helyszínt keres Európában.

A devizahitelek kivezetése lehetőséget kínál a múlt lezárására a bankok és a kormány viszonyában: Ash szerint az EBRD-vel kötött egyezmények arra utalnak, hogy a kormány megértette a problémát és a bankok számára jóval kedvezőbb környezetet szándékozik teremteni.