Varga Mihály hosszú interjút adott a Világgazdaságnak, igen sok kérdés került napirendre, melyek közül most az euróra vonatkozóval foglalkozunk alaposabban. Miután a 2022-es év a forint összeomlását, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) általi megmentését hozta, az árfolyamkérdésnek megnőtt a jelentősége. Olyannyira, hogy a közelmúltban a jegybank és a pénzügyminiszter egyaránt jelezte, hogy stabil, nem leértékelődő árfolyamot tart kívánatosnak.

Kiszámíthatóság

Az interjú során felvetették Varga Mihálynak, hogy euróval sokkal egyszerűbb lett volna a tavalyi év. A pénzügyminiszter elismerte, hogy egyszerűbb lett volna, hozzátéve, hogy önmagában már az is nagy segítség lett volna, ha az ERM-2 árfolyammechanizmusban vagyunk, amely az euró előszobája, és lényegében már stabilizálja az adott valuta árfolyamát. Varga szerint ez egyszerűsítette volna a tervezést és a finanszírozást, és végülis ez a közös deviza egyik legfontosabb szerepe: a kiszámíthatóság.

Adósságfinanszírozás költsége

Ami a finanszírozást illeti, most igen nagy eltérés lenne: a pénzügyminiszter a költségvetési hiány egyik okaként az erősen megnőtt kamatköltségeket nevezte meg, hisz az államadósság kamata is megemelkedik ilyenkor. Az eurózónában senkit nem ért ilyen sokk: az Európai Központi Bank (EKB) alapkamata még most is 4 százalék alatti, a 10 éves állampapírhozam pedig egyik eurózónás országban sem haladta meg az 5 százalékot, beleértve az erősen eladósodott Görögországot és Olaszországot is. 

Nem véletlen ezek után, hogy változik az euróbevezetés megítélése, amelyről Varga elmondta, hogy

uniós csatlakozásunk óta cél, csak az időzítés volt a kérdés.

Korábban egyértelmű álláspont volt, hogy az önálló monetáris politika növeli lehetőségeinket, ez azonban azzal, hogy válságban sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk az önálló valutával egy óriási valutaövezet határán, most más megvilágítás alá került.

Szlovákia, Csehország

Ez persze nem jelenti azt, hogy a csatlakozási folyamat most felgyorsul, de most már a gazdaságpolitikai gondolkodás része lehet. A pénzügyminiszter a kérdés korábbi megítélését azzal is indokolta, hogy Szlovákiában nem tett csodát az euró, ugyanakkor nem említette meg Szlovéniát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, melyek már mind előttünk járnak, jóllehet mindegyik kis ország. Azt azért érdemes hangsúlyozni, hogy a szlovákok megúszták azt a sokkot, amit nekünk a tavaly összeomló forint jelentett, pedig őket is ugyanúgy érintette az elszálló gázár.

Szlovákiával kapcsolatban azt említette meg, hogy Csehország sokkal magasabbra jutott az önálló valutával: ehhez hozzá kell tenni, hogy a cseh korona folyamatosan felértékelődött, így a cseh bérek euróban gyorsabban zárkóztak fel a fejlett EU-tagállamokéhoz. Csehország helyzete földrajzi értelemben is speciális: az országot nagyrészt a fejlett Németország és Ausztria veszi körül, így az ország jelentős részén érvényesül olyan húzóhatás, mint például Nyugat-Magyarország esetében.

Még azért távoli

Összességében a pénzügyminiszter szavai a kérdés komoly átértékelését jelentik, ugyanakkor a tényleges euróbevezetés egyelőre távolinak látszik, a jelenlegi kormány vélhetően csak akkor foglalkozna komolyan a kérdéssel, ha az euróbevezetés lakossági támogatottsága olyan magasra nőne, amit már nehéz lenne politikai szempontból figyelmen kívül hagyni. Addig pedig kiderül, hogy az újonnan csatlakozott Horvátország hogyan teljesít, újabb összehasonlítási alapot nyújtva.