Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a főváros és a kormány Rákosrendező jövőjéről, valamint a tervezett beruházás tulajdonosi arányairól vitázik, a XIII. kerület szerint a területen élők egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Tóth József polgármester nyílt levélben szólította fel intézkedésre Karácsony Gergely főpolgármestert, Vitézy Dávid minisztert és Budapest rendőrfőkapitányát.
A XIII. kerület vezetője szerint tarthatatlan állapotok alakultak ki a Rákosrendező szélén található Tatai utcai egykori MÁV-házaknál. Tóth József úgy fogalmazott: egy év alatt „újabb Hős utcát” hoztak létre a kerület korábban nyugodt részén.
A polgármester szerint az elhagyott épületekben illegális lakásfoglalók jelentek meg, a környéken pedig köztisztasági problémák, erőszakos esetek, drogkereskedelem és lopások nehezítik az ott élők mindennapjait. Szerinte a főváros és az állam közötti vita nem lehet indok arra, hogy a problémák megoldatlanok maradjanak.
„A tulajdon nemcsak jogot biztosít, hanem kötelességekkel is jár. Nem kommunikációs trükkök, hanem intézkedések kellenek” – írta Tóth József.
A kerületvezető mindhárom címzettet külön is bírálta. Karácsony Gergelynek azt rótta fel, hogy a XIII. kerület jelentős támogatást adott neki a 2024-es választáson, mégsem érzi úgy, hogy a főváros megfelelően kezeli a helyzetet. Vitézy Dávidnak azt üzente, hogy az állami működésről vallott elvek nem egyeztethetők össze azzal, hogy emberek méltatlan körülmények között élnek. A rendőrségtől pedig hatékonyabb fellépést sürgetett.
Vitézy Dávid válaszában azt hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlanok a főváros tulajdonában vannak, miután Budapest megvásárolta a rákosrendezői terület egy részét az úgynevezett „Maxi-Dubaj” beruházás megakadályozása érdekében.
A miniszter szerint a bontás előkészítése már korábban megkezdődött, de ehhez szükség volt a MÁV hozzájárulására is. Állítása szerint ez az akadály már elhárult, így a terület rendezése a fővároson múlik.
A Tatai utcai épületek problémája a rákosrendezői gigaberuházás körüli viták során vált hangsúlyossá. A korábbi állami fejlesztési terv meghiúsult, miután a főváros élt elővásárlási jogával és megszerezte a terület egy részét.
A kiürített épületek ezt követően őrizetlenül maradtak, ami a kerület szerint hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az önkormányzat korábban azt is felajánlotta, hogy segít az épületek lezárásában, ehhez azonban tulajdonosi engedélyekre van szükség.
Közben továbbra is vita zajlik arról, milyen formában valósuljon meg a rákosrendezői fejlesztés. A főváros és a kormány egy közös projektcéget hozna létre, a tulajdoni arányokról azonban egyelőre nincs megállapodás.
A tervek szerint a területen hosszú távon több ezer új lakás és jelentős zöldfelület épülhetne, a környéken élők számára azonban jelenleg nem a jövőbeli fejlesztés, hanem a mindennapi problémák megoldása a legfontosabb.