A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,1 százalékkal mérséklődött, az idén júliusban kettővel kevesebb volt a munkanapok száma mint egy évvel korábban. A termelés az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 0,4 százalékkal csökkent.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az ipari termelésben meghatározó súlyú járműgyártásban jelentős volt a visszaesés, de csökkent a termelés az élelmiszeriparban, a vegyiparban és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is. A csökkenés csak részben indokolható a naptárhatással, többnyire minden olyan ágazatban visszaesés tapasztalható, amelyekben korábban növekedés volt jellemző - hangsúlyozta Schindele Miklós.

A csökkenést ugyanakkor ellensúlyozta például a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés - tette hozzá. Júniusban szintén elmaradt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,3 százalékkal csökkent az előző hónapban. Az ipari termelés csökkenésére - éves összehasonlításban - a júniusit megelőzően márciusban volt példa, előtte ugyanakkor 2013 szeptembere óta, azaz 30 hónapig emelkedett az ipari kibocsátás. A KSH szeptember 14-én teszi közzé a 2016. júliusi ipari termelés második becslését.