A  tanévkezdés az év legnagyobb kiadással járó időszaka az iskolás gyereket nevelő szülők életében, az iskolakezdésre a többségük 50–100 ezer forintot költ. Egy teljes tanév a megkérdezettek bő egynegyede számára 500 ezer és 1 millió forint közötti összegbe kerül – derül ki a CIB Bank megbízásából végzett friss felmérésből.

A válaszadók alig negyede takarékoskodik kifejezetten azzal a céllal, hogy finanszírozza az ilyen irányú költségeket. Pedig a családi pénzügyek tudatos menedzselésével könnyebben megteremthetők a feltételei annak, hogy a gyerekek az oktatás terén is több lehetőséghez jussanak. 

Az alap-, közép- vagy felsőfokú oktatásban tanuló gyereket nevelő szülők közel fele (47 százalék) számára a tanévkezdés az év legtöbb kiadással járó időszaka, többet költenek erre, mint a  nyári szünetre vagy a karácsonyra – derül ki a CIB Bank megbízásából végzett friss felmérésből.

A hatvan év fölöttiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a kisebb városokban, községben élők az átlagosnál is magasabb arányban érzik úgy, hogy ez az időszak kiemelkedően sok kiadással jár.

Kapcsolódó

A megkérdezettek mindössze 20 százaléka tudja kevesebb, mint 50 ezer forintból finanszírozni az augusztusban-szeptemberben felmerülő iskolai költségeket.  A többség (41 százalék) 50 és 100 ezer forint között költ ilyenkor, 19 százalék 100 ezer forintnál, 6 százalék pedig 200 ezer forintnál is többet. 

Jönnek a különórák vagy egy szalagavató

Egy gyerek oktatásának költségei természetesen nemcsak a tanév elején jelentkező kiadásokból állnak, ezért a felmérés arra is kitért, hogy mennyibe kerül egy-egy tanév összesen (tandíjjal, különórákkal, osztálypénzzel, váratlan kiadásokkal és így tovább).

A válaszadók 48 százaléka kevesebb, mint 500 ezer forintot költ egy tanévre, kicsivel több mint egynegyedük viszont már fél és 1 millió forint közötti összeget. Minden ötödik ember nem válaszolt a kérdésre, ami arra utalhat, hogy sokan nem is adják össze az év közben jelentkező költségeket, vagyis nincsenek tisztában azzal, mennyit költenek a gyerek(ek) iskoláztatására. 

Bár a fenti adatokból is látszik, hogy egy gyerek oktatása már a középfokú tanulmányok végére is több millió forintba kerülhet, a megkérdezettek alig 14 százaléka tesz félre egy-egy nagyobb összeget a tanévkezdésre, a gyerekek oktatására pedig csak 23 százalék takarékoskodik. 23 százalék azért nem gyűjt forrásokat erre a célra, mert gond nélkül tudja finanszírozni a költségeket, és a megkérdezettek 25 százaléka válaszolta azt, hogy valahogy mindig előteremti az éppen szükséges összeget. 

A válaszadók egynegyedének semmiről sem kell lemondania a gyerekek oktatásával kapcsolatban anyagi okok miatt. 60 százaléknak azonban van, ami már nem fér bele, nem ritka, hogy több dologra is nemet kell mondaniuk.

A nagyobb kiadásokat, például külföldi tanulmányokat nem tudják a szülők finanszírozni (33 százalék), ahogy az is gyakori, hogy a magánórákra, a költségesebb zenei, művészeti oktatásra vagy sportra nem jut pénz (29 százalék). 

Az sem ritka, hogy a kevésbé drága tanításon kívüli programok (szakkörök, kirándulások) sem férnek bele a keretbe (17 százalék), a családok 11 százaléka pedig nem tud minden oktatási segédeszközt megfizetni.