„Szerencsére most lehetőségünk van a magánszféra együttműködésével egy Budapest-stratégiát megfogalmazni az elkövetkező 25 évre” – fogalmazott egy kedden megjelent nagyinterjúban Zoboki Gábor. A Kossuth- és Ybl-díjas építész kifejtette: a köz- és a privátszféra összefogását csak civil alapon, egy jó szándékú és kreatív kezdeményezéssel lehetséges megteremteni. Terveink szerint a Budapest 2050 programmal segítjük a főváros fejlődését. 

Zoboki Gábor hozzátette: a jelentős magyar és külföldi szakértők több évesre prognosztizált tevékenységének munkamódszerét épp mostanság fogalmazzák meg. „Ennek keretében meghatározzuk a legfontosabb koncepcionális kérdéseket, de tisztáznunk kell azt is, hogy milyen kihívások várnak a fővárosra az elkövetkezendő évtizedekben" – árulta el a neves építészmérnök.

A 62 éves szakember – akinek a munkáját olyan jelentőségű épületek dicsérik, mint a Müpa (2005), a Nemzeti Táncszínház (2018), de az ő az ő tervei alapján újították fel a Karmelita kolostort (2018) és a Magyar Állami Operaházat (2022) is – arról is beszélt az Origónak, hogy az építészek és mérnökök mindenütt a világon „eltapsolják” a GDP 25 százalékát középületekre, lakó- és irodaházakra, infrastruktúrára, autópályára és vasútra.

Az Opera rekonstrukciójáról elmondta: építészetileg is kultikus hely, felújításán hat éven át több mint 300 mérnök dolgozott. Egyrészt vissza akarták nyerni az épület világháborúk előtti patináját, másrészt meg kellett felelniük a korszerű operajátszás követelményeinek. Arra pedig, hogy a Magyar Zene Házát viszont egy japán építésziroda tervezte, úgy reagált: jó példa arra, hogy mennyivel könnyebb dolga van egy külföldi, pályakezdő építésznek Magyarországon, mint bármelyik Kossuth-díjasnak itthon. „A Müpa testvére két és félszeres négyzetméteráron épült, ez a nagyvonalúság nyilvánvalóan egy hatásosabb építészeti megoldást szülhetett. Minden házzal öt évet kell várjunk, míg beüzemelik és kiderül az építészeti megoldások működőképessége” – jegyezte meg.

„Az építészek általában alkalmazkodóak, hiszen alkalmazott művészetet űznek. Ugyanakkor a tevékenységük meghatározó minden ember számára. Amikor valaki belép egy kórházba, iskolába vagy egy koncertterembe, számtalan építésszel kerül spirituális kapcsolatba”

 – mondta Zoboki Gábor, aki Churchillt idézve úgy fogalmazott: „mi alakítjuk az épületeinket, utána viszont ők formálnak bennünket”. Hozzátette: az ő szakmája humán műveltségből és a mérnöktudományokban való jártasságból áll össze. Az építészetet elsősorban a kultúrába való ágyazottsága jellemzi.