Az új törvényjavaslat, amely meghagyná ugyan a kártalanítás lehetőségét, ha a börtönkörülmények nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, de közben megszigorítja a kártalanítás kifizetését: az elítélt csak szabadulás után juthat az összeghez, azzal egyáltalán nem rendelkezhet, amíg szabadságvesztését tölti - olvasható a lap cikkében.

A kártalanításokat jellemzően túlzsúfoltság vagy a fűtés, világítás, rovarirtás hiánya miatt ítélték meg a bíróságok a fogvatartottaknak. A leggyakrabban akkor kaphattak kártalanítást a rabok, ha a börtönökben nem tudták nekik biztosítani a legalább 1,5 négyzetméter személyes életteret.

Kapcsolódó

Ami jár az jár

A kormány még februárban olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely felfüggesztette a magyar bíróságok által megítélt kártalanítások kifizetését, később azonban kormányzati szereplők már elismerték: a börtönzsúfoltság volt az oka annak, hogy a magyar államnak fizetnie kellett, és ígéretet tettek ennek megszüntetésére - hívja fel a figyelmet a Magyar Hang.

A törvényjavaslat meghagyná az elítélteknek a lehetőséget a kártalanításra, a megítélhető összegek sem változnak, marad a napi 1200-1600 forint, de a javaslat számos ponton megváltoztatja az eljárást, és ezt a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjeszti.

Sok lesz a levonás

A jövőben a megítélt összegekből nem csak olyan tartozásai vonhatóak le az elítéltnek, mint a gyermeke tartásdíja és az általa elkövetett bűncselekmény sértettjének járó kártalanítás, hanem minden olyan követelés is, amely miatt végrehajtás van folyamatban az elítélt ellen, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is megkeresnék, hogy van-e adótartozása, amit szintén levonnának a kártalanításból. Minderről bővebben a Magyar Hang cikkében olvashatnak.