A tőkeerős és hatékony nagyvállalati szektor további bérköltség-emelkedésének idáig nincs még effektív korlátja. Most pláne nincs, mivel a forintárfolyam gyengülése az exportintenzív nagyvállalati szektort nagyobb arányú nemzeti ajándékban részesítette, mint amekkora költségnövekedést okozott a bérek mostani emelkedése - írja Bod Péter Ákos közgazdász professzor a Világgazdaságban megjelent cikkében.

A kritikus szereplő nem is ez a szektor, hanem a kkv-k, amelyek a magyar munkavállalók nagyobb hányadának adnak munkát, ám gyenge a nyereségességük. Legális keretek között az átlagos magyar középvállalat és főleg a kisvállalat egyszerűen nem tudja megismételni még egy-két éven át az eddigi béremelést.

A "királyi út" a meglévő munkaerő hatékonyabb felhasználása, a termelékenységemelés lenne, de a hatékonyabb üzleti gyakorlat, amely megfékezhetné a munkaerőhiányt, és tartósan finanszírozhatóvá tenné a magasabb hazai béreket, most még csak remény.

Ami valószínűbb: a cégek nekilátnak áraik emelésének, ha tudnak. Sok jel mutat arra, hogy az inflációs nyomás erősödik, és a magasabb bérköltség áthárításán keresztül ez ad némi utat a vállalatok nyereségességének fenntartására. Ezzel az egyik nemzetgazdasági probléma (a termelékenységtől immár lassan elszakadó bérköltség-növekedés) egy másik gonddá transzformálódik: gyorsul az infláció.

A fotó forrása: Pixabay