Biztató jelek is mutatkoznak az egészségügyben - nézze meg a videót!

Egészségügyi rendszerünk legfőbb problémája jelenleg, hogy ezt a kapacitást, alapcsomagot a rendelkezésre álló forrásokból elvileg nem lehetne finanszírozni. A rendszert azok az ár- és volumenkorlátok tartják életben, amelyek egyúttal teljesen el is torzítják is azt - fogalmazott Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója. Mivel a szolgáltatások nem tényleges költségükön érhetőek el, nagyon nagy a rendszerben az igazságtalanságok, esélyegyenlőtlenségek és a korrupció aránya; hiszen, ha húsz beteg közül kell eldönteni, hogy ki az a kettő, aki kapja a terápiát, akkor azt nem lehet igazságosan megoldani - fogalmazott. A rendszernek hosszú távon úgy kellene felépülnie, hogy kisebb szolgáltatáscsomagot kellene mindenkinek nyújtani, és ezeket a nehéz döntéseket - például a forráskivonást - a bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal segítségével kellene megvalósítani, ehhez viszont teljesen új tervezési módszertan szükséges - tette hozzá.

Az elmúlt egy évben több olyan építőkocka is a helyére került az életpályamodellben, ami bizakodásra ad okot, hiszen a Markusovszky-ösztöndíj 100 ezer forintos nettó többletjuttatást biztosít a fiatal, pályakezdő orvosoknak, ami 30-50 százalékos béremelést jelent - mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Lépések tehát történtek az orvosok itthon tartása és az életpálya modell megvalósítása tekintetében, de ezek önmagukban még nem elégségesek, a bérrendezést folytatni kell, hiszen nagyon komoly migráció van most is az ágazatban; különösen a szakorvosok bérezése egyre kritikusabb, itt komolyabb emelésre van szükség - hiszen ez tudja az áthidaló ösztöndíj megoldást a későbbiekben folytatásként megjeleníteni - tette hozzá.

A rendszer finomhangolásának a betegbiztonság növelése és a minőségi ellátás felé kell mutatnia, és az elmúlt egy évben ennek a folyamatnak már eredményei is születtek Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója szerint. A nemzetközileg is elismert, 2011-ben elfogadott betegbiztonsági és minőségfejlesztési stratégia mellett finisébe ért a kórházi járó- és fekvőbeteg, illetve a patikai akkreditációs rendszer uniós forrásból finanszírozott fejlesztése is - mondta Török, aki szerint nagyon fontos feladat, hogy ehhez a rendszerhez megfelelő szakembereket biztosítsunk a kórházak számára, akik szakmai segítséget és iránymutatást nyújtanak. A kormány által október végén elfogadott jogszabály értelmében különválik a szakfelügyelői, a hatósági feladatokhoz tartozó szakmai ellenőrző szerep, illetve a GyEMSzI keretében létrejövő  minőségügyi szakfőorvosi rendszer, amely nagyon szoros kapcsolatban lesz a szakkollégiummal is - közölte.