A Magyar Nemzeti Bankra (MNB) hivatkozó tavaly szeptemberi adathalász támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. A jegybank ügyfélszolgálatára az elmúlt egy hétben 14 ügyféljelzés érkezett emiatt, írják közleményükben.

A bűnözők a jegybank egyes telefonszámait másolják le, s így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként vagy magának az MNB-nek a nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket (például „Szabó Zoltán”) is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet.

Kapcsolódó

Biztonságnak hívják a csalást

A csalók az állítólagos „támadás” elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatait kérik el (például: bankkártyaszám, lejárat, cvc kód, PIN kód; internet- vagy mobilbanki jelszavak és megerősítő kódok); vagy megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át „biztonságos” – valójában a csalók által kezelt – számlára a pénzét. Más esetekben „vírusirtót” – valójában az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához távoli hozzáférést biztosító kémprogramot – töltetnének le velük.

Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, s az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, meglepődve tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások (vishing) a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mail-es vagy sms alapú adathalász támadások, ráadásul olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot.

Érdemes vigyázni

Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert (az adott bank honlapján is feltüntetett) banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.

Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ.

Ha egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait vagy letöltött egy kémprogramot, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg esetleges visszaszerzése érdekében) és a rendőrségnek. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.