A gazdasági helyzet és a magas infláció miatti nehézségek hatására tavaly év végére körülbelül a harmadára esett vissza a Balaton északi és a déli partján is a nyaralók iránti fizetőképes kereslet, és a saját célra, állandó lakhatásra vásárlók piaci aktivitása az országos trenddel megegyezően alakult idén – számoltunk be róla néhány hónappal ezelőtt.

Meghatározó a települések vonzereje 

Az árak azonban nem diszkrétek, olyannyira nem, hogy napjainkban a közvetlenül a Balaton partján fekvő települések bő harmadával drágábbak a megyei átlagoknál.

Kapcsolódó

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint nem a házak tóparttól való távolsága az igazán meghatározó, hanem a települések vonzereje, és az eladó ingatlanok kínálata nem nőtt olyan mértékben, mint amennyivel a kereslet csökkent, illetve az árak is alig mozdultak.

Ami a közvetlen tópartot illeti, a déli part esetében beszélhetünk kifejezetten tóparti lakóingatlanokról, az északi oldal partszakaszainak jelentős része önkormányzati kézben van – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve, hogy ennek megfelelően nem a nyaraláskor számító pár száz méterek, hanem inkább a kilométerek jelentenek vízválasztót, ezért településenként érdemes inkább vizsgálni az árösszetételt.

Déli part

A déli partnál maradva elmondható, hogy Somogy megye egészét nézve 650 ezer forint az átlagos négyzetméterár, azonban közvetlenül a tó partján húzódó területek esetében már kicsivel egymillió forint feletti, budapesti árszinteket találunk. Példát is hozott a szakértő: a tóparton 88,7 millió forint az ingatlanok medián ára.

Északi part

Az északi parton kisebb a négyzetméterár-különbözet, a Veszprém vármegyei átlag 672 ezer, a tóparti pedig 978 ezer forint négyzetméterenként. A kínálati medián árakban ez 100, illetve 63 millió forint. Zalában viszont, ahol csak öt Balaton-parti település található, még számottevőbb a különbség. 

Kép: Getty Images

A második vonal

Aki Balaton-közeli ingatlan vásárlásán gondolkodik, jobban járhat, ha nem közvetlenül tóparti településen vásárol, ám Balogh László szerint a vásárlás célja sem elhanyagolható.

AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN JÓVAL KEVESEBBEN KERESTEK NYARALÓT, MINT IDÁIG, DE A TÓPARTI KÍNÁLAT NEM NŐTT ANNYIVAL, MINT AMENNYIVEL A KERESLET CSÖKKENT.

Ráadásul az árcsökkenés is mindössze pár százalékos, mert aki korábban nyaralót vásárolt, annak nem ez az elsődleges ingatlana, tehát általában nem sürgős eladnia azért, hogy továbbköltözhessen, ugyanakkor korábbi befektetése megtérülhet, ha bankhitel igénylése helyett a korábban vett nyaralóját értékesíti.

Aki gazdálkodásra alkalmas területet keres, szintén nem közvetlenül a tó partján keres lakhatást, a Balaton térségét a külföldiek közül főként a német és a holland vásárlók kedvelik, jórészt a megfizethetőség és az euróban folyósított nyugdíjaik magas vásárlóértéke miatt.